Decemberben a várt 100 milliárd forinttal szemben több mint 150 milliárd volt az államháztartás bevételi többlete, ennek köszönhetően a tavalyi államháztartási hiány az éves pénzforgalmi prognózisnál kedvezőbben alakult. A deficit így 1284,1 milliárd forint lett, a GDP 6,3 százaléka.
A kedvező adat árát azonban részben azok a vállalkozások fizették meg, amelyeknek az uniós szállításokra alapozott áfa-visszaigényléseit az adóhatóság visszatartotta. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az intézkedést ugyan fokozott ellenőrzésként jellemezte, amit az uniós csatlakozással összefüggő bonyolultabb adategyeztetés indokolt. Tény, hogy a revíziók 10 százaléka jogosulatlan visszaigénylést mutatott ki, az áthúzódó kifizetések viszont az idei büdzsét terhelik majd.
A piacokat mindenesetre nem nagyon befolyásolta az előrejelzettnél kedvezőbb éves pénzforgalmi mérleg, az eredményszemléletű és az uniós számításnak megfelelő kimutatásra várnak, amelyben már nem jelentkezik a visszatartás jótékony hatása. Ez az adat ugyan március tájékán lát csak napvilágot, Draskovics azonban magabiztos: szerinte a szeptemberben prognosztizáltnál nem lesz magasabb az így kimutatott deficit sem. Ez azt jelentené, hogy tavaly a kormány tartani tudta az 5,3 százalékos (önkormányzatok nélküli) GDP-arányos hiányt. Vagy, miként azt a hivatalos mutatók előszeretettel tüntetik fel, a nyugdíjreform hatásait kiszűrve a 4,5 százalékot. (Ezt az előnyös kozmetikázást azonban az EU egyelőre csak 2007-ig teszi lehetővé.)
A pénzügyi tárcának a haladék mindenesetre elegendő ahhoz, hogy lendületet és fordulatot hirdessen meg. A miniszter úgy látja, hogy négy évi kedvezőtlen tendenciát sikerült tavaly kedvezőre fordítani, a korábbinál gyorsabb és egészségesebb szerkezetű növekedés jellemezte a múlt évet. Jól megválogatott statisztikákkal bizonyította a tárca, hogy Magyarország nincs rosszabb helyzetben, mint a visegrádi országok.
Draskovics Tibor erre az évre az ígérte, hogy az ország minden releváns mutató tekintetében közelebb kerül a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. Emelkedni fog a lakossági fogyasztás, csökken a kamatszint, serkentvén a beruházásokat, mérséklődik az újraelosztás, és mindezt szigorú és takarékos költségvetési politika – az államigazgatás „áramvonalasítása” – kíséri. A kincstári optimizmus tehát töretlen, így év elején.
