Perek az uniós támogatások körül

Budapestig utazott, s a parlament büféjében próbált országgyűlési képviselőktől információt gyűjteni az a dél-alföldi vállalkozó, akinek a cége három oktatási intézmény felújításában is részt vesz. Az üzletember kétségbeesett, amikor az érintett iskolaigazgatóktól, polgármesterektől arról értesült, hogy az idén már nem jutnak hozzá a fejlesztésekhez megnyert uniós támogatásokhoz, ezért nem tudnak neki fizetni. Cementben, téglában áll a pénze, ő is fizetésképtelen. Azt mondta, levonul az építkezésekről, s majd akkor folytatja a munkát, ha utalják az önkormányzatoknak a támogatást.

Az esetet Nógrádi Zoltán, a Fidesz uniós szakpolitikusa, Mórahalom polgármestere ismertette a Figyelővel, s mint megjegyezte, a példa nem egyedi. Ő maga is kapott polgármesterként olyan e-mailt a VÁTI Kht.-tól (az uniós pályáztatási intézményrendszer közreműködő szervezetétől), hogy sürgesse meg a brüsszeli források felhasználását, különben nem számíthat arra, hogy a támogatáshoz még az idén hozzájut. Más települések vezetőinek pedig a regionális fejlesztési ügynökségek olyan nyilatkozatokat postáztak ki, amelyekben az áll: tudomásul veszik, hogy 2005 decemberéig már nem lesz kifizetés. Mivel folyamatban lévő fejlesztésekről, beruházásokról van szó, tetemes körbetartozások alakulnak ki, sokakat a csőd veszélye fenyeget. Polgármesterként Nógrádi ugyancsak nehéz helyzetben van, 200 millió forint Sapard-támogatás kifizetésére vár, amiről csak ennyit mond: ennek a pályáztatásnak legendás csak a működési rendje! A benyújtott számlák elbírálására a hivatalnak 90 nap áll rendelkezésére, ám sorozatban a 89. napon küldenek hivatalos felszólítást, amelyben közlik, hogy hiányzik valamely irat vagy bizonylat. A hiánypótlásra történő felszólítástól pedig újra kezdődik az elbírálási határidő. Lapunk értesülése szerint több Békés, Csongrád, Zala és Baranya megyei civil szervezet jogi képviselőket bízott meg azzal, hogy az uniós támogatásuk kifizetését sürgessék meg az irányító hatóságoknál. Az első ügyvédi felszólításokat már ki is küldték a címzetteknek.

Mókuskerék

Az egyik Békés megyei civil szervezet vezetője arról számolt be, hogy szintén pert fontolgatnak, mert bár 2004-ben több mint 27 millió forint uniós forrást nyertek munkaerő-piaci program levezénylésére, 2005 októberéig mindössze 590 ezer forintot utaltak át részükre előlegként. A program elvileg előfinanszírozott, s az első időszakra járó 2 milliót már rég meg kellett volna kapniuk, de mivel ez nem történt meg, 1,7 millió forint hitelt kellett felvenniük. „Mókuskerékbe, adósságspirálba kerültünk, kiszállni nem tudunk, ugyanakkor a hitelek kamatterhét sem tudjuk hosszú távon finanszírozni” – nyilatkozta. A megjelenés előtt azonban az egyesület egy másik vezetője letiltotta a nyilatkozatot, nem engedélyezte, hogy nevük nyilvánosságra kerüljön. Az ok: retorziótól félnek, attól tartanak, hogy az elbírálást és a pénzek valamikori kifizetését veszélyeztetné a kritika.

Út az eurózónához című jelentésében nemrégiben a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) is megfogalmazta a hazai uniós intézményrendszerrel szembeni kritikáját. A dokumentum szerint a jelenlegi kormányzati struktúra munkamódszerében és szervezeti felépítésében is alkalmatlan arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv programját kezelje; ha nem változik meg a kormányzati és a közszolgálati struktúra, Magyarországnak esélye sincs arra, hogy az uniós forrásokat hatékonyan használja fel.

A hosszadalmas átfutási idő pedig veszteséget okoz a pályázóknak. A projekttervben ugyanis részletesen rögzítik, hogy mennyibe kerül a beruházás, ettől eltérni plusz-mínusz 10 százalékkal lehet. A hivatalok azonban annyira rigorózusak, hogy egy fillér eltérést sem engedélyeznek. Ha a számlát magasabb összegről állítják ki, mint amennyi a támogatási szerződésben szerepel, rögtön elakad a gépezet. „Pedig nyilvánvaló, hogy egy 2004 januárjában kalkulált ár 2005 végén, 2006 elején nem tartható, a piacról csak drágábban tudom beszerezni az eszközöket” – érvelt Cseh Zoltán kecskeméti vállalkozó, aki a péküzeme korszerűsítéséhez elnyert 13,6 millió forintos támogatásra vár tavaly óta hiába. (Nem véletlenül vált gyakorlattá, hogy a pályázók – az árváltozásokat figyelmen kívül hagyva – a támogatási szerződésben szereplő összegről kérnek számlát. A többit zsebből rendezik, hogy a bizonylatokban stimmeljenek a költségek.)

Elviselhetetlen adminisztratív terhekről, s a kifizetések lassúságáról számolt be az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda vezetője is, aki a gördülékenyen haladó ügyek súlyát 20 százalékra, míg a hivatali gépezetben megakadt projektekét 80 százalékra teszi. Egerszegi Dorottya úgy látja, a támogatások késedelmes átutalása miatt sok nyertes fuldoklik az adósságban. Azt, hogy milyen szőrszálhasogató módon folyik a számlák befogadása, jelzi: az egyik békés megyei civil szervezet vezetőjétől a kifizető hatóság arról kért nyilatkozatot, hogy a vásárolt íróeszközöket mire használta fel. Nógrádi Zoltán szerint az egész rendszer bürokratikus, szigorúbb, mint amit az EU megkövetel. Ezért is zártuk a tíz újonnan csatlakozott ország közül a lakosságszámra vetített GDP arányában a leggyengébben a tagság első évét. Szakértői magyarázatok szerint Lengyelország és Csehország bizonyítványa azért lett fényesebb, mert már a múlt évben is hatalmas összegeket, eurómilliárdokat fizettek ki a gazdáknak uniós pályáztatás nélkül, közvetlenül a költségvetésen keresztül. Ezzel szemben Magyarországon 2004-ben az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében egy fillér uniós pénz nem ment ki a mezőgazdaságnak.

Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese lapunk megkeresésére kijelentette, hogy a lekötött támogatások és a strukturális alapból történő kifizetések tekintetében Magyarország az elsők között van; a kifizetések összértéke október elején 75 milliárd forint volt, s december végéig 100 milliárd fölé emelkedik. Cáfolta, hogy a költségvetési deficit miatt ül a kormány a hazai társfinanszírozásra elkülönített összegen, mint azt a Fidesz állítja. „Nincs olyan objektív mutató, amely arra utalna, hogy a kedvezményezetteknek sorba kellene állniuk az EU-támogatások kifizetése során” – nyilatkozta a Figyelőnek. Véleménye szerint az állami költségvetésben a fedezet rendelkezésre áll, a Brüsszel által előírt ellenőrzések elvégzését követően a felelős szakminisztériumok azonnal utalnak. A szeptemberi helyzet szerint az összes benyújtott igény 80 százalékát kifizették. „Nem igaz tehát az, hogy a forrásokat bárki visszatartaná, sőt, Magyarország az összes EU-tagország közül a legkedvezőbb előfinanszírozási lehetőséget nyújtja a pályázóknak” – állítja Heil Péter.

Ütköző szempontok

Annyit az NFH elnökhelyettese is elismert, hogy a projektekről való döntéshozatal és a szerződéskötés az esetek nagy százalékában hosszú hónapokat vesz igénybe. A túlzott adminisztrációt Jobbágy Valér, a gazdasági tárca főosztályvezetője azzal magyarázta, hogy a hazai uniós pályáztatási rendszer kialakítása során két szempont érvényesült: a szabályosság és a hatékonyság követelménye. „Ezek időnként ütköznek egymással, s a szükségesnél talán kicsit több kontroll-pontot építettek a kifizetési rendszerbe” – hangoztatta. Ennek racionális oka az volt, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek, s az országnak ne kelljen szabálytalan pénzfelhasználások miatt a támogatást büntetőkamatostul visszafizetnie. Ez persze a nehéz anyagi helyzetbe került vállalkozókat aligha vigasztalja, s uniós tagságunk első évének gyatra pénzfelhasználási statisztikáját sem szépíti meg.