Október elsejétől teljes az autópiac-, a gépkocsi-értékesítés liberalizációja. Ez papíron annyit tesz, hogy az autó a jövőben egy lesz a tartós fogyasztási cikkek kínálatában, és bárki forgalmazhatja őket. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, kicsit komplikáltabb.
Jogok és kötelességek
2005. szeptember 30-ig a márkakereskedőnek kötelező volt a teljes autómárkához kapcsolódó struktúrát felépíteni, ami bemutatótermet, motorszervizt, karosszériaüzemet, festőműhelyt, alkatrészraktárat, és így tovább foglalt magában. Egy uniós rendelet értelmében október elsejétől a vállalkozónak lehetősége nyílik rá, hogy önálló, szerviztől független bemutatótermet vagy önálló, karosszériaműhelytől független szervizt hozzon létre, egyéb szolgáltatások nélkül. Az új üzletegységeknek azonban továbbra is teljesíteniük kell az autógyárak előírásait. Az autógyárak eddig is megszabták, és a jövőben is meg fogják szabni, hogy autóikat a kereskedők milyen feltételek között árusíthatják. Minőségi feltételekről van szó: a gyártó például meghatározhatja az egyszerre kiállított autók számát, hogy a bemutatóteremben az egy autóra jutó felület mekkora legyen, sőt, még az üzletek dizájnjába is beleszólhat: előírhatja, hogy a kereskedő milyen színekkel, színkombinációkkal dolgozzék. Aki nem tudja vállalni a feltételeket, vagy nem tartja be őket, attól megvonja a gyár az értékesítési jogot.
Változás azonban, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben az autógyárak nem mérlegelhetnek, hogy kit tüntetnek ki az értékesítési, működési joggal: ha a kereskedő teljesítette a feltételeket, a gyár nem mondhat nemet. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy eddig a márkakereskedőket megillette a területi védelem országhatáron és az Európai Unión belül egyaránt. Az importőr engedélye és hozzájárulása nélkül egy kereskedő sem vihetett át autót egyik országból a másikba értékesítési célból. De ugyanez igaz Magyarországra is, Budapesten a tizenharmadik kerületben lévő kereskedő nem értékesíthetett, nem folytathatott reklámtevékenységet más fővárosi kerületben. „A gépkocsi-értékesítés nagy beruházás, hogy megfelelően működjön, egy meghatározott eladott darabszámot el kell érni” – szolgáltatott háttérinformációt a FigyelőNetnek Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke.
Az EU szakbizottsága megszűntette a területi védelmet, illetőleg az adott gyárra bízta, hogy az unión belül liberalizál-e vagy sem. Végül lehetővé tette, hogy egy térben – üzletben – több márkát is lehessen értékesíteni, így a konkurencia áraiért nem kell átautózni a város másik végére. Az uniós indoklás szerint az eddigi gyakorlat korlátozta a versenyt.
Jóslatok
Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy melyik autógyár él majd a liberalizációval, de a szakemberek a verseny élénkülésére számítanak. Az árak feltehetően nem változnak majd, de több kereskedő is tönkremehet. Az erősödő versenyben ugyanis nőni fognak a kiadások, melyeket az autógyárak rá fognak terhelni a forgalmazókra. A piac, követve az autógyáraknál megfigyelt tendenciát, tehát centralizálódik. Mindamellett az autógyárak bevételeit valószínűleg nem befolyásolja a liberalizáció.
„Nem aggódunk, bár kamikázék mindig voltak” – jelentette ki Held Imre, a Schiller Opel ügyvezető igazgató-helyettese. A különböző országokban meglévő különböző jogi háttér megnehezíti, hogy külföldiek is megvessék a lábukat ezen a piacon. Magyar cégeknél maradva, nem életszerű, hogy egy működő, bejáratott márkakereskedés közelében újabbat nyisson valaki. A piaci rést viszont, ha vannak még, egy-kettőre betömi ez a rendelet. Némi átrendeződés inkább a szervizek között mehet végbe. A független márkaszervizek száma emelkedhet, a szervizdíjak csökkenésével azonban idealisztikus lenne számolni – mondta Held.
Alternatíva: autópláza
A hagyományos márkakereskedéses gyakorlat alternatívájaként született meg az autópláza. A többszintes, több autó- és motormárkát értékesítő komlpexumok az autóvásárlást, autóválasztást valamiféle szabadidős tevékenységként igyekeznek definiálni. Az első autópláza Magyarországon tavaly ősszel épült Győrött, majd idén tavasszal követte fővárosi párja, a Csiki-Bege Autópláza Békásmegyeren. A Csiki-Bege plázában hat autó- és tizenegy motorkerékpár-márka típusai tekinthetőek meg, valamennyi kipróbálható, de emellett lehetőség nyílik a szórakozásra, kikapcsolódásra is, lehet bowlingozni, van pub, wellness- és egészségközpont.
A magyar vásárlói szokások ismeretében a kuncsaftok megfelelő eladás utáni szolgáltatás – after sales – esetén hűek maradnak a márkakereskedőkhöz, és hajlandóak lesznek többet fizetni egy magasabb szolgáltatási színvonalért. Az autóplázák Nyugaton nem váltak be, roppant nagy befektetés, mely igen hosszú távon térül csak meg. – vélte Győző Gábor.
