Mitől hipermarket egy hipermarket?
• nagy eladótér: minimum 4000 négyzetméter
• nagy választék: minimum 20 ezer árucikk
• széles nyitva tartás: reggel 6-tól este 10-ig vagy éjjel-nappal
• nagy vonzáskörzet kiszolgálása: 20-30 négyzetkilométer
• nagybevásárlások, autós vásárlók kiszolgálása: nagy felszíni parkoló
• többrétű szolgáltatás szomszédos áruházakkal és a kasszasor előtti bevásárlótérrel
Ezt alapvetően négy nagy lánc uralja, a Cora, az Auchan, a Tesco és az Interspar, amelyek mellé új belépő, a szakember szerint, már csak vállalatfelvásárlással tud betörni. A fejlesztések mai költségei ugyanis kétszer-háromszor olyan magasak, mint 5-10 évvel ezelőtt voltak, és a főváros, illetve környéke, valamint a nagyobb vidéki települések környéke is többé-kevésbé lefedett.
Csökkenő méretek
Ezzel együtt új szereplők megjelenéséről időről időre felröppennek hírek, így várható a WalMart és a Carrefour megtelepedése is, valamint – mint ahogy Belyó Pál, az Ecostat igazgatója hozzátette – a Lidl sikere után az Aldi is hamarosan megjelenik az országban, és azért a már meglévő hálózatok bővítése sem áll meg.
A méretek ugyanakkor csökkennek – hangsúlyozta Madarász Tamás –, az eddig jellemző 4000–8000 négyzetméteres eladótér helyett a 3000–5000 négyzetméteres nagyság lehet a jellemző, vagy a 3000 négyzetméternél is kisebb, közepes hipermarketek terjedhetnek el. Ezek, a szakember szerint, ma már csaknem ugyanakkora termékválasztékot tudnak kínálni (legalább 20 ezer árucikket), mint a korábban épített 7000 négyzetméteres megalétesítmények, de üzemeltetésük jóval gazdaságosabb. A céltelepülések száma viszont tovább nő, és egy-egy hipermarket által lefedett populáció 15 ezer fősre csökkenhet (a mostani 30–50 ezer főről).
A jövőbeli fejlesztési trendekhez tartozik továbbá, hogy egy-egy új hipermarketet célszerű beágyazni egy komplex szolgáltatási környezetbe, ahol kiegészítésképpen sport-, barkácsáruház, bútorbolt vagy elektronikai áruház is megtalálható. A fejlesztőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy bár a célközönség elsősorban autós vásárlótömeg, a forgalom 10 százalékát a nem autós közönség adja, így az ő kiszolgálásukat is meg kell teremteni. Tipikus magyar sajátosságként külön buszjáratokat kell üzemeltetni vagy a Volán, vagy más társaságokkal közreműködésben, akár saját üzemeltetésben.
Fővárosi lehetőségek
Budapest egyébként a fejlesztői tapasztalatok szerint meglehetősen hipermarket-ellenes, ezért is települtek jobbára a város határán kívülre a nagy üzletláncok, és csak néhány esetben sikerült dűlőre jutni a helyi hatóságokkal. Az engedélyezési folyamat a jövőben sem lesz egyszerűbb – mondják a szekemberek –, az útengedély, az építési engedély, a telekalakítási engedély mind időigényes folyamat, és sokszor extra – sok százmillió forintos – infrastrukturális fejlesztésekbe is kényszerítik a hivatalok a beruházókat. A jövőben tovább szigorodhatnak a környezetvédelmi és piacvédelmi előírások is, miáltal egyre drágábbak és lassabban kivitelezhetőek az új projektek – összegezte a fő trendeket Madarász Tamás.
Mindazonáltal van még néhány konkrét helyszín, amely hipermaket-beruházás szempontjából szebb jövő előtt áll, ilyen az M0-s autópálya nyomvonala, és már most is folyamatban van 5-6 budapesti projekt.
