Midőn a csillogó-csörgedező Eger-patak fölötti hídon álltam az esti hóesésben, és Szindbádnak éreztem magam egy pillanatra, azt leszámítva, hogy engem nem várt Amália Marchali cukrászné, valamint, hogy nem voltam nyurga, sarkantyús fiatal tiszt a gázálarcviselés és az őrszolgálat alól is mentesítő C-kategóriámmal, végül, hogy több egyéb adottságom is hiányzik a Szindbádsághoz, melyek felsorolásától az olvasó iránti kíméletből eltekintek – szóval ismét úgy tűnt: ha valahol egy vidéki városban kéne élni ebben a vidéki országban, akkor az csakis Eger lehetne. Maximum még Kőszeg és/vagy Pécs.
Hullámzó hegyek, a Vár mitológiája, a termál, a kultúra és a bor. Bor és főleg az emberek. Gál Lajos például, aki a kutatóintézet szakmai igazgatása mellett saját borokat is palackoz, melyek ívéből kitetszik, hogy Gál nagyon jó borász. A kis pincészet (7,3 hektár, főleg Egerszólát térségében) széles szortimentet kínál, az alapelv, mint minden igazi borásznál, hogy gyenge palackot nem adunk ki a kezünkből, igazi borász minden bora maximalizmussal készül. A másik, hogy hagyni kell a bort békében, nem kell annyit serénykedni, a jó borral nem kell csinálni semmit, de azt időben. Az evidencia, hogy a szőlőnek kiválónak kell lennie, a szőlőben serénykedni kell, mert, idézi Gál Jókait, a szőlő nem jobbágy, mint a krumpli.
Gál Lajos borai illatosak, testesek, egriesek, azaz úgy koncentráltak, hogy könnyedek, úgy őrzik a szőlő illatait, hogy hosszú lecsengésűek. Eszter bora 2002: fehér küvé világos aranysárga színekkel, mézes illattal, a cél a lágyság és az ihatóság. András bora 2000: vörös küvé, komplex és kiegyensúlyozott bor, úgy testes, hogy jó ivású. Három szebbnél szebb gyermeket látni a háttérben különben és a feleséget, szerintem nincs is nagy borász támogató feleség és szép család nélkül, valamint két röhejes, ápolt, hatalmas csíkos kandúrt is megfigyeltem az eldugott utcácskában lévő családi házban. Érdekes a Kékmedoc 2002: íme, a kék tramini. A Siller 2003 is gyümölcsös-testes, az Egri vörös alapbor, olcsó küvé akar lenni, a közalkalmazottak bora, mondja Gál, attól még kerek, jó ivású bor; a Pinot noir 2002 pedig csúcsbor, a Gálra jellemző hátcímke szerint „ezt a koncentrált, fűszeres, nagy egri vörösbort a természet alkotta különleges alkalmakra”. Azért a természet meg a palack közt ott az a nüansz, a borász, Gál Lajos, kinek borait tehát jó szívvel ajánljuk minden igényes borszeretőnek.
