Gazdaság

Mormon paradicsom

Hány mormont vigyünk magunkkal horgászni? – kezdi viccesen az ismerkedést Pat, az európai látogatókat a Utah állambeli Salt Lake Cityben fuvarozó kisbusz sofőrje. S már mondja is a megfejtést: minimum kettőt, legalábbis, ha a halfogás élvezetét némi alkohollal kívánjuk fokozni. A nagy melegben már éppen arra gondolunk, hogy szeretjük ám a viccet, csak hát nem teljesen értjük, mire Pat derűsen hozzáteszi: a mormonok többnyire egymagukban isszák az alkoholt, nehogy lebukjanak a vallási előírásokat betartó társaik előtt…


Mormon paradicsom 1

A Wasatch-hegység. Turistacsalogató táj

Pat a Utah állambeli lakosok azon kisebbségéhez (harmadához) tartozik, akik nem tagjai a mormon egyháznak. Rá nem vonatkoznak a szigorú előírások, amelyek tiltják a „tudatmódosító” szerek fogyasztását – ideértve az alkoholt, a dohányt, a kávét és a teát is. Közvetve persze ő is érintett, a piac ugyanis alkalmazkodik a mormon normákhoz, a sörgyártók például csökkentett, 2-3 százalékos alkoholtartalmú nedűket kínálnak.

Az Egyesült Államok legkonzervatívabb, 2,4 millió lakost számláló államában tilos az abortusz, az azonos neműek házassága, és nem megengedett a kaszinók üzemeltetése sem (még szerencse, hogy Las Vegas néhány órás autózással elérhető – mondják a helyiek némi malíciával). Az erkölcsi tanok viszonylagosságát jelzi ugyanakkor, hogy a legutóbbi időkig, egyébként szintén vallási hatásra, a többnejűséget – legalábbis – tolerálták. És hogy mindez a Salt Lake City-központú mormon egyház befolyásának tudható-e be? Erre a helyi politikusoktól először politikailag korrekt panelválaszt kapunk, mondván: az állam és az egyház egymástól függetlenül működik. Kisvártatva azonban árnyalják e kijelentést, s elismerik, „morális kérdésekben” a mormonok komoly befolyást gyakorolnak a helyi döntéshozókra. Márpedig az amerikai politikában az egyéni szabadságjogok határait feszegető témáknak döntő szerep jut.


Mormon paradicsom 2

Park City. Olimpiai hátszéllel

A mintegy 4 millió amerikai mormon lobbiereje az értők szerint a washingtoni politika jobbszárnyán egyértelműen kifejeződésre jut. Ezért is számított nemrégiben óriási meglepetésnek, hogy Salt Lake Cityben – ahol 35 százalék a mormonok aránya – demokrata párti, liberális polgármestert választottak. A közhangulatra jellemző, hogy egyik beszélgetőpartnerünk, egy kiadóvállalat vezető munkatársa bevallja: ő bizony más államban republikánus lenne, ám az erősen jobboldali Utahban centrista demokrataként határozza meg magát.

A mormon hatás nyomába eredve a gazdaság működése is sajátos képet mutat. A mormon egyház komoly vagyonnal rendelkezik, tagjaitól nem kevesebb, mint jövedelmük 10 százalékát (!) zsebeli be. Rövid ott-tartózkodásunk alatt kifejezetten egyházi vállalkozásokra nem bukkantunk, számos vállalat esetében azonban nem nehéz megtalálni a mormon gyökereket. Az Omniture nevezetű internetes elemző vállalkozást például egy, szinte teljesen mormonok lakta kisvárosban két olyan fiatalember alapította, akik egy évtizede azon a mormon egyetemen szerezték diplomájukat, ahová a helyiek szerint csak ehhez a valláshoz tartozók járhatnak. A vállalkozás a kaliforniai Szilícium-völgy virágzó cégeivel (Figyelő, 2005/33. szám) összevetve is imponáló ütemben bővül: egy évtized leforgása alatt minden esztendőben minimum megduplázta (!) forgalmát. A bevétel 2000-ben 1 millió dollárra rúgott, az idén pedig már 40 milliónál tart. Az alkalmazottak száma 18 hónap alatt több mint háromszorosára; háromszázra nőtt. A cégnél tombol a sikerkultusz, a falakon a legjobban teljesítő munkatársak életnagyságú, falra akasztott portréi magasodnak.

A siker- és pénzközpontúság, valamint a „sokat dolgozz, és élvezd munkád gyümölcsét” életfilozófia jelzi, hogy a mormonok korántsem aszkéták. Az anyagi gyarapodásra már csak azért is szükség van, mivel Utah államban nem ritkán öt-hat gyereket is nevelnek családonként. Az Egyesült Államokban itt a legmagasabb a népszaporulat, s a helyi (állami és egyházi) költségvetésből az oktatásra juttatott összeg is jóval több az átlagosnál.

A mormon szokásokhoz a hittérítés is hozzátartozik. A fekete nadrágban/szoknyában és fehér ingben/blúzban hivatásukat gyakorló „testvérek” – ez a megjelölés szerepel kitűzőjükön – kimondott célja a közösség számának növelése. Bárkit maguk közé fogadnak, aki elfogadja elveiket. Utah állam a merev erkölcsi normák ellenére sem zárkózott be. A viszonylagos sokféleségre jellemző, hogy minden tizedik lakos Skandináviából költözött a (félig) mormon államba, de ázsiai bevándorlókat is szép számmal találunk.

Utah nemzetközivé válásának a legnagyobb lökést persze a Salt Lake Cityben 2002-ben megrendezett téli olimpia játékok adták. A százmillió dolláros profiton túlmenően a helyiek nem győzik hangsúlyozni: az államot ez az esemény „tette rá a térképre”. A Wasatch-hegységbeli, pazar látványt nyújtó Park City – ahol az olimpiai falu is található – síparadicsomként közismert. A Salt Lake Cityből fenséges látványt nyújtó, a fővárostól egyórás autóútra található hegyvidékre látogató turisták száma az olimpiát követően alaposan megugrott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik