Mielőbb meg kellene szüntetni a 8 közép- és kelet-európai új tagállam munkavállalóival szemben alkalmazott korlátozásokat – szólítja fel az unió régi tagjait egy Brüsszelben újonnan napvilágot látott jelentés. Az European Citizen Action Service (ECAS) tanulmánya mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a bővítés után elmaradt a keleti munkavállalók nagy rohama, a 15 régi tagországba irányuló munkaerő-mozgás jóval az újak munkaképes lakosságának 1 százaléka (220 ezer fő) alatt maradt.
A tanulmány szerzői szerint nem hogy nem szólnak gazdasági érvek a szabad munkavállalás korlátozása és a hosszú (maximum 7 éves) átmeneti időszakok mellett, de ennek éppen az ellenkezője igaz: azok az országok, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, gazdaságilag profitáltak belőle. A vizsgált 8 országból érkezett munkavállalók ugyanis elsősorban a nehezen betölthető állásokban helyezkedtek el, és olyan fontos szolgáltatások nyújtásában segédkeztek, mint az egészségügy, a mezőgazdaság vagy az idegenforgalom. A jelentés egyértelműen igazoltnak látja, hogy a három liberális szabályozást bevezető ország – Nagy-Britannia, Írország és Svédország – gazdasága hasznot húzott a munkaerő áramlásából. A dokumentum arra is rámutat, hogy bár Franciaországban és Németországban valóban nyomott a munkaerő-piaci helyzet, fontos közszolgálati állásokat nem tudnak betölteni: csak a franciáknál 250 ezer hely kiadó például a közszférában.
A szóban forgó ECAS-elemzés készítői az egyes országok munkaerő-piaci helyzetéről is áttekintést adnak. Nagy-Britanniában például a bővítés óta összesen 175 ezer munkavállalót regisztráltak a 8 közép- és kelet-európai országból, ami az ottani munkaképes korú lakosságnak mindössze 0,4 százaléka. Becslések szerint az első 12 hónapban körülbelül 500 millió font jövedelme származott a brit államnak az újak jelenlétéből, miközben alig néhány százalékuk igényelt szociális juttatásokat. Angliára különösen érvényes, hogy az új bevándorlók – 56 százalékuk lengyel, 15 százalékuk litván, 7 százalékuk pedig cseh és szlovák volt (a brit gazdaságban kikötő magyarok, észtek, lettek és szlovének száma az ECAS tanulmánya szerint „marginális”) – a nehezen betölthető állásokba áramlottak.
Tizenkét hónap alatt 85 ezer regisztrált munkavállalóval a lakosság arányához mérten Írország bizonyult eddig a közép- és a kelet-európai munkavállalók fő célpontjának. Közel a felük Lengyelországból érkezett, de litvánok is nagy számban képviseltetik magukat. A liberális rezsimet alkalmazó harmadik államban, Svédországban csaknem 22 ezren kértek letelepedési engedélyt tavaly május óta, ami 70 százalékos növekedés a korábbi helyzethez képest. A tanulmány szerint Közép-Európában a szlovákok ébredtek fel leghamarabb, amit az is jelez, hogy 61 ezren Csehországban, 20 ezren (zömében a magyar kisebbséghez tartozóak) pedig Magyarországon találtak munkát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
