Energiahordozóként sok helyütt alkalmazzák a tehénlepényt: elsősorban tüzelőként, de metángáz előállítására is, amelyet jórészt világításra, vagy fűtőanyagként hasznosítanak. Az amerikai Ohio State University kutatói most akkumulátorban hasznosították a tehéntrágyát; szerintük ez a nagy mennyiségben rendelkezésre álló anyag a jövőben számottevő villamos energia termelésére lesz használható.
Kísérleteik során a tudósok először az élő marha bendőjéből távolították el a megfelelő mikroorganizmusokat tartalmazó, előemésztett széna-enzim elegyet, amelyet aztán az általuk szerkesztett elem anódjaként működtettek. A jelek szerint a magas cellulóztartalmú, bendő eredetű üzemanyagot lebontó mikrobák számottevő mennyiségű elektront termeltek, amely elvezetve villamos áramot eredményezett. A nagyjából két befőttesüvegnek megfelelő nagyságú rendszerrel a kutatók feltölthették saját ceruzaelem-akkumulátoraikat.
A későbbi vizsgálatok során az is kiderült, hogy maga a trágya is tartalmazza az energiatermelő baktériumokat, nincs szükség tehát a bendőtartalom megszerzésére. Az ürülék ráadásul a kívánatos mikroorganizmusokon kívül még az elem működéséhez elegendő mennyiségű emésztetlen cellulózt tartalmaz. A kutatók szerint a gazdaságok trágyabegyűjtő rendszereit érdemes lenne óriási akkumulátorokká alakítani, amelyek alighanem olcsón fedezhetnék a működésükhöz szükséges energiát.
