ODA A NEGYEDE. Bár a magas osztalékhozam sok befektető számára igen vonzó lehet, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a magánbefektetők kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek, amikor jóváírják számlájukon a kifizetéséket. Az ok a jövedelmet számottevően csökkentő, 25 százalékos osztalékadó.
EMELÉS. A tavalyi 20 százalék után az állam az idén már sokkal mélyebben nyúl a részvényesek zsebébe, hiszen míg a tőzsdén elért árfolyamnyereség után továbbra sem kell adózni, addig a kifizetett osztalék 25 százaléka magánszemélyek esetében a központi költségvetésbe vándorol. A jókora közteher miatt a nagyobb összegű osztalékokat kedvezőbb lehet társaságon keresztül felvenni, ahol a kifizetett osztalék miatt csökkenő árfolyam mérsékli a tárgyévi eredményt is.
ELAD, VISSZAVESZ. Akinek ez a lehetőség nem áll rendelkezésére, érdemes elgondolkoznia azon, hogy az osztalékok kifizetése előtt eladja részvényeit. A kifizetéskor az árfolyam nagyjából az osztalék mértékével csökken, ha tehát itt visszaveszi a befektető a papírt, csak a bróker jutalékát bukja, de megspórolja az osztalékadót. Az osztalékok mértéke ugyanakkor a tőzsdei társaságok többségénél nem tekinthető igazán jelentősnek, így a hosszú távon gondolkozóknak a legtöbbször nem érdemes fáradniuk az adóoptimalizáció e módjával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
