A növekvő áruforgalom szabadsága, gyors és hatékony lebonyolítása érdekében született meg az új vámtörvény. Az április elsejétől hatályos szabályok kétharmada már összhangban van az Európai Unió vámkódexével, egyharmaduk azonban még a magyar sajátosságokhoz igazodik.
Az új vámtörvény nem tesz különbséget személyek, illetve szervezetek között. Elveti a korábban használt külkereskedelmi, nem külkereskedelmi, illetve utazási és ajándékforgalmi kifejezéseket – a szektorsemlegesség elve szerint ezentúl csak kereskedelmi és nem kereskedelmi forgalmat ismer. Új szankcióként bevezeti viszont a vámigazgatási bírság jogintézményét, amely a magatartásbeli és a pénzügyi mulasztásokra egyaránt érvényesíthető. A bírság mellett megjelenik a késedelmi pótlék – ennek megfizetésére alkalmasint maga a vámszervezet is kötelezhető. (A vámkezelési díj és a statisztikai illeték az idén egy-egy százalék lesz, jövőre pedig a vámpótlékkal együtt megszűnik.)
Egyszerűsítés és gyorsítás
A vámérték jogi meghatározása az alulszámlázási gondok törvényes megoldását szolgálja. Az értelmező rendelkezések közül új a vámszempontból megbízható személy fogalma. A bizalmi elv értelmében egyébként az alaphelyzet az egyszerűsített vámvizsgálat lesz. Ennek feltételeit pontosan kifejtették a törvény szövegében, mint ahogyan megszabták a tételes – külső és belső – , a szúrópróbaszerű, illetve az adminisztratív vámellenőrzés kritériumait is. A vámkezelés egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja az utasforgalmi vámkezelésnél a vámjegy bevezetése, ami – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – szóbeli nyilatkozat alapján történik. Ha a behozni szándékozott termék értéke kevesebb 1025 ecu-nél (egy ecu ma körülbelül 184 forintot ér), akkor azt a nem kereskedelmi forgalom keretében vámkezelik.
A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést a szakosított vámkezelőhelyek létesítésével, illetve szélesebb körű alkalmazásával teremti meg a törvény. A bizalmi elvnek nem mond ellent az utólagos ellenőrzés lehetősége – azt a vámkedvezmények folyamatos felülvizsgálata és a feketegazdaság visszaszorítása indokolja.
Átmeneti megőrzés
Ugyancsak megváltoztak a raktározás szabályai. Megszűnik a vámraktáron kívüli raktározás és a szállítmányozói, fuvarozói vámraktár. Ezek helyébe lép az átmeneti megőrzés jogintézménye, amely nem a raktározáshoz tartozik. Fontos körülmény, hogy az új rendszerben a vámraktárban elhelyezett áruk vámterhét csak az elszállítás után kell kifizetni. A tárolási díj a raktározót terheli.
Megváltozott a korábbi behozatali és kiviteli előjegyzés is. Mindkettő esetén önálló vámkezelési jogcímekről van szó. A bérmunka jellegű ügyleteknél új elnevezés az aktív és a passzív feldolgozás. Fennmarad az aktív feldolgozás vám- és vámbiztosíték-mentessége, viszont új elem annak tevékenységi engedélyhez kötése, illetve vámellenőrzésének megszigorítása. Ezentúl a vámszabad területen csak külföldről jövő és a raktárból ismét külföldre szállítandó árut lehet tárolni.
A vámtörvény hatályba lépésével megszűnik az apport vámmentessége, illetve két esetre szűkül. Az egyiknél a cégbírósághoz 1996 január 31-ig bezárólag benyújtott apportlista alapján, a másiknál a január végéig befizetett, illetve benyújtott törzstőke terhére hozhatnak be termelőeszközöket. A törvény egységessé teszi a vámmal együtt kivetett egyéb terhek kiszabásának eljárásjogát, egyértelműen szabályozza, mely esetekben és ki a vámfizetésre kötelezett személy.
Szigorított kezesség
Magyar törvényben először rögzítik az áruforgalom szabadságát, mint alapkövetelményt (tételesen felsorolva azokat a kivételnek számító eseteket, amelyeknél mégis engedélyhez kötik az áruk mozgását). A korábbi szabályokhoz képest a törvény bővíti a vámbiztosíték-nyújtás módjait. Az eddigi készpénz és készfizető kezességvállalás mellett a vámhatóság a közraktárjegyet, a belföldi bank garanciáját és fedezeti igazolását is elfogadja biztosítékként. A vámhatóság ezentúl gazdasági és szakmai érdekképviseleteknek is kiadhat engedélyt. A kezességi nyilatkozat feltételei ugyanakkor szigorodtak: ezentúl mindenféle esetben (halasztott vámfizetésnél, illetve jövedéki termékeknél is) pénzintézeti garanciára lesz szükség.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a hazai vámjogban eddig ismeretlen fogalom volt a vámügynöki tevékenység. Ennek megjelenését egyrészt az új szakma megjelenése, másrészt a tevékenység szabályozott piacának megteremtése indokolta.
