 |
| Bólyi fajtabemutató. Lesz-e érdeklődés? |
Bepanaszolta a Bábolna Rt.-t a brüsszeli bizottságnál az egyik hazai baromfifeldolgozó társaság. Még az uniós csatlakozást sem várta meg a pulyka-bizniszben érdekelt panaszos, aki megelégelte, hogy az állami tulajdonú óriás hatalmas károkat okoz a konkurenseknek. Drágán vásárol és olcsón értékesít, milliárdos veszteséget termelve, hogy azután azt az állami tulajdonos a központi költségvetésből – a konkurensek adóforintjaiból is – kipótolja. A lehető legrosszabbkor jött az unióban máris érdeklődést kiváltó brüsszeli „feljelentés” a Bábolna Rt.-t felügyelő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek. A vagyonkezelő ugyanis a kormány márciusi döntésének megfelelően éppen a megmaradt állami agrártársaságok eladására készül, beleértve a Bábolnát is.
| Sérült zászlóshajó |
| Gazdálkodása következtében elveszítette saját tőkéjét a Bábolna Rt., ezért a tőkerendezésig kimarad a következő privatizációs körből a magyar mezőgazdaság zászlóshajója. A cég várhatóan csak az év utolsó negyedévében kerül olyan pénzügyi helyzetbe a „tőkerendezés eredményeként”, hogy a privatizációs pályázatát meghirdethetik – közölte az ÁPV Rt. vezérigazgatója. Kamarás Miklós szerint a tőkerendezés nem jelenti azt, hogy a Bábolna Rt. újabb tulajdonosi kölcsönt kap, de a tőkésítés részleteiről csak annyit árult el, hogy a vagyonkezelő a negatív tőkeállomány megszüntetésére és a hatalmas hitelállomány csökkentésére tervet dolgozott ki. |
|
VESZTESÉGEK. Nem csak a fenti panasz miatt tűnhet azonban első pillantásra rossznak az időzítés az agrárprivatizáció végére tartogatott, s április végén meghirdetett 10 értékes állami gazdaság – a 11. az év utolsó negyedében a Bábolna Rt. lesz – ügyében. A tíz cégnek együttesen 44,6 milliárd forint árbevétel mellett 3,6 milliárd forint ráfizetés volt tavaly az adózás előtti „eredménye”, közülük csak a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. zárt nyereséggel (Figyelő, 2004/19. szám).
A szakembereket azonban nem riasztották el a „mínuszok”. A tavalyi veszteség ellenére nagy és nemzetközi érdeklődés mutatkozik több agrártársaság iránt. Információnk szerint – bár a pályázatok beadási határideje június közepén jár le – már a meghirdetést követő néhány napban öt tenderfüzetet vásároltak meg például az egyik legzsírosabb falat, a Bólyi Rt. iránt érdeklődők. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a közeli, villányi Csányi Pincészet és emellett közvetetten a dalmandi, volt állami agrárvállalkozások gazdája alig egy éve maga is járt háztűznézőben Bólyban. Ám nemcsak ő, hanem holland és egyéb magyar agrárérdekeltségekkel is rendelkező angol befektetők is szemrevételezték a bólyi lehetőségeket. Közben valamennyi eladósorba jutott agrárcég vezetői és a dolgozói is készítik az ajánlatokat. Mezőhegyesen már meg is alakult egy efféle konzorcium.
Pedig a feltételek – szemben a korábbi agrárprivatizációkkal – már nem annyira csábítóak. Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy – éppen az aszály miatti nagy tőkevesztés ellensúlyozására – a tíz cégben összesen 4,6 milliárd forintnyi kötelező, több lépcsőben, de részben már a vásárlást követő néhány héten belül esedékes tőkeemelést kell vállalniuk a nyerteseknek. Kamarás át is értékeltette az agrárportfóliót, s az uniós termelési kvóták, támogatások, valamint a 20 évre meghosszabbított földhaszonbérleti szerződések alapján magasabban állapították meg az eladandó cégek értékét. A tíz gazdaság eladásából ennek alapján 20 milliárd forintnál is több bevételre számít a vagyonkezelő.
Nem is méri majd egyenlő mércével a privatizációs szervezet a pályázókat. Bár nyílt, egyfordulós lesz a lebonyolítás, az összetett pontozásos rendszerben a hazaiak, különösen az adott társaság beszállítói, integrált partnerei előnyt élveznek majd. A potenciális hazai vagy külföldi vevőnek pedig érdemes lesz „szövetkezni” a dolgozókkal, vezetőkkel, és lehetőleg egy beszállító „révén” ajánlatot tenni.
Ellenzéki körökben ezért vélik úgy, hogy a beszállítók mögé álló külföldi befektetők könnyen megkaparinthatják a hazai agrártársaságok krémjét. Karakas János MSZP-s országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja szerint viszont a kidolgozott pontozásos rendszer, az alkalmazottak és a menedzsment „helyzetbe hozása” azt jelenti, hogy a külső befektetőnek többszörös árat kell vállalnia, ha ugyanolyan versenypozícióba akar kerülni, mint egy „belsős” pályázó.
| Privatizálandó agrártársaságok |
| • Abaúji Charolais Rt. • Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. • Bácsalmási Agráripari Rt. • Bólyi Mezőgazdasági Rt. • Enyingi Agrár Rt. • Hód-Mezőgazda Rt. • Komáromi Mezőgazdasági Rt. • Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. • Szerencsi Mezőgazdasági Rt. • Tokaj Kereskedőház Rt. |
|
UNIÓS BEVÉTELEK. Független agrárközgazdászok szerint viszont a menedzsment preferálásának éppen az a veszélye, hogy elriaszthatja a külső, külföldi befektetőket, akik esetleg a háttérben a cégvásárlást ténylegesen finanszíroznák. Olyan befektetőt ugyanis nehéz lesz találni, aki arra bízná a vagyonát, aki tavaly több százmillió forint veszteséget termelt.
Így valószínűnek tűnik, hogy a jó banki kapcsolatokkal rendelkező, a cégek valódi értékével tisztában lévő jelenlegi menedzsment lesz a „befutó” több pályázat elbírálásánál. Kérdés persze, hogy sokmilliárdos hitellel lehet-e nyereségesen gazdálkodni. Karakas János számítása szerint mindenesetre egy-egy eladandó, átlag 4 ezer hektáros agrárvállalkozás csak a terület alapú uniós támogatásból 120 millió forint többletre számíthat. Irányadó, hogy a vagyonkezelő erre az évre már 677,5 millió forint adózás előtti eredményt állított be a tíz cégnél, ebből csaknem 450 milliót Bólytól, 50 milliót pedig Mezőhegyestől remél. Kamarás nem is készül arra, hogy bármelyik agrárcég a vagyonkezelő „nyakán maradna”.
