Stabilizálódni látszik a befektetési alapok piaca, az elmúlt hónapokban lényegében megállt a visszaváltási tendencia. A legfrissebb összesítésekből azonban az is kiviláglik, hogy a kötvényalapokból még mindig kifelé tart a befektetők pénze, igaz ezt nagyjából ellensúlyozni tudja a pénzpiaci alapokba történő beáramlás.
A kamatemelések okozta negatív hozamok a szakértők szerint hosszabb időre is mély nyomot hagynak a befektetőkben. Amíg legalább az éves visszamenőleges hozamok nem érik el a bankbetétekre a következő hónapokra kínált kamat mértékét, nem is várható, hogy újra látványosan nőjön az alapok népszerűsége. 
Hozamverseny
Tavasszal volt egy néhány hetes időszak, amikor úgy tűnt, a kötvényalapok rövid távon is a legvonzóbb befektetési lehetőséget kínálják. Ez a várakozás be is igazolódott, de hamarosan ismét romlottak a kilátások: a jegybank kamatcsökkentései abbamaradtak, s mivel a kötvénypiac további lépéseket árazott be, a korrekció ismét kissé visszavetette az árfolyamokat, s ezzel együtt a befektetési jegyek eszközértékét is.
A gyorsan változó várakozások, az állampapír-piaci hullámzás következtében igen változatos képet mutat jelenleg az alapok közti hozamverseny: a nagy kötvényalapok között akad olyan, amely az elmúlt hat hónapban 7 százaléknál nagyobb nominális hozamot biztosított, de van olyan is, amely a 3 százalékot sem érte el. Az elmúlt három hónap korrekciós trendjét pedig jól jelzi, hogy a kötvényalapok átlagosan nagyjából a nulla szinten teljesítettek, miközben a pénzpiaci konstrukciók hozták a maguk szokásos 2-3 százalékát, ami évesítve már reálhozammal jár a befektetők számára.
Rugalmasan
Ami természetesen továbbra is igaz: a kötvényalapoknál a minimális befektetési intervallumnak a hat hónapot, illetve az egy évet tartják a szakértők. Az elmúlt hónapok történései azonban azt bizonyítják, hogy azok a befektetők, akik figyelemmel kísérik az állampapírpiac történéseit, a makrohelyzet változását, a várakozások módosulását, a „vedd meg és ülj rajta” stratégiával elérhetőnél jóval magasabb hozamot tudnak realizálni akkor, ha a kamatcsökkentési várakozások feléledésekor kötvényalapokba csoportosítják át pénzüket, a bizonytalanság növekedésekor pedig visszatérnek a kiszámítható hozamot nyújtó, csak rövid futamidejű papírokat tartó pénzpiaci alapokhoz.
Jelen pillanatban teljesen bizonytalan, hogy mi lesz a kamatcsökkenésekkel, vagyis érdemes-e rövid távon a kötvénykonstrukciókat választani. Egyelőre úgy tűnik, a külföldi végbefektetők nem bíznak annyira az országban, hogy hosszabb kötvényeket vásároljanak, arra várnak, hogy csökkenjen az államháztartás hiánya és az infláció. A Magyar Nemzeti Bank is hasonló állásponton van, és ezért nem mérsékli a kamatokat. A várakozások szerint ugyan az erős forint és a legutóbbi kedvező deficitadat nyomán jövő hétfőn elképzelhető egy jelzés értékű kamatvágás, önmagában ez azonban nem hoz változást a hosszú hozamokban. Nem tudni, hogy mikor indul be a várva-várt hozamcsökkenés a hozamgörbe középső és távoli részén, de az biztos, hogy amikor ez bekövetkezik, érdemes a pénzeket átcsoportosítani a kötvényalapokba.
Jelenleg a pénzpiaci alapoknál a bankbetétek jobb hozammal kecsegtetnek a következő 3-6 hónapra. Mégis érdemes a piaci híreket legalább heti rendszerességgel figyelő befektetőknek az alapokat választani, ugyanis innen bármikor kamatveszteség nélkül átcsoportosíthatóak a pénzek, ha a piaci helyzet úgy kívánja. Akár tervez valaki ilyen váltást, akár nem, az alapok költségeinek megvizsgálása minden befektető számára hasznos.
Az egyes alapok teljesítménye és az alapkezelői díjak között nem találtunk egyértelmű összefüggést, tehát magas díjjal dolgozó alapkezelő alapja nem feltétlenül nyújt kisebb hozamot a befektetők számára. E díjak közötti eltérés nem olyan nagy, hogy ennek befolyásolnia kellene a befektetők vásárlási döntéseit. Egyértelmű különbségek mutatkoznak viszont a befektetési jegyek vételéért, illetve visszaváltásáért kért díjakban.
Jutalékmustra
Alapkezelő-választási szempontok
• Az alapokba rövid távon befektetőknek a vételi és visszaváltási jutalékokat egyaránt érdemes mérlegelni.
• Aki hosszú távra teszi pénzét befektetési alapba, annak elegendő csupán az alapkezelők vételi jutalékának összevetése.
• Az alapkezelők szakértelméről alakíthatunk ki magunknak képet, ha a különböző alapkezelők által elért múltbeli hozamokat összevetjük a referencia hozamokkal, illetve a konkurensek által elért hozamokkal.
• Érdemes összehasonlítani a számlavezetési díjakat is.
Az alapkezelők nagyobbik részénél néhány száz forintos jutalék terheli a pénzpiaci alapok jegyeinek visszaváltását, a vételért pedig csak kevés helyen kell fizetni. A kötvényalapoknál viszont már borsosabbak az árak és nagyobbak a különbségek. Az alapok egy része a vételért nem kér pénzt, máshol vételnél és viszszaváltásnál is fizetni kell. Aki úgy gondolkodik, hogy megtakarításait folyamatosan elhelyezi egy alapban, kivenni viszont majd csak később, egy összegben tervezi pénzét, annak mindenképpen érdemes a nulla forintos vételi jutalékkal dolgozók közül választania. Arra viszont az alapok többségénél figyelni kell, hogy néhány napon belül semmiképp se legyen szükségünk a befektetett pénzre, mert sok alapnál súlyos büntetőjutalékot számítanak fel a túlzottan gyors viszszaváltásokért.
Az alapválasztás előtt tehát érdemes megvizsgálni a jutalékstruktúrát, de a számlavezetés költsége felől sem árt érdeklődni. Több alap jegyeit meg lehet már venni nulla forintos számlavezetési díj mellett, az Erste Alpok alapoknál emellett sem eladási, sem vételi jutalék nem terheli a befektetőt. Az alapok minden költsége beépül az eszközértékbe, ez viszont egyáltalán nem feltűnő, az Alpok Pénzpiaci Alap például a hozamversenyben is jól áll. Valószínűleg e tényezőknek együttesen köszönheti, hogy piacvezetővé lépett elő a pénzpiaci alapok mezőnyében, s az összes alap között is feljött a második helyre a – nevében kötvény, valójában azonban inkább pénzpiaciként funkcionáló, utcahosszal vezető – OTP Optima mögé.
