Hosszú szűkös esztendők után meglepő fordulat állt be a hazai webes piacon: több internetes újság ugyanis nyereséges működésről számolt be. A Figyelő által megkérdezett Origo, Index, NAPI Online, Privátbankár.hu és Portfolio.hu egyaránt profitról, de legalábbis időnkénti pozitív EBITDA-mutatóról (kamatfizetés, tőketörlesztés, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) nyilatkozott a 2003-as évre vonatkozólag. Egyúttal végérvényesen véget érni látszik az internetes lufik időszaka, amikor egyszerű nézettségbeli növekedés kimutatása után ömlött a kockázati tőke a webes cégekbe. Ahol aztán a pénzzel való gazdálkodás olyan volt, amilyen – többnyire egyébként veszteséges.
PLETYKÁK. Az internetes boom lelohadtával a hazai online piacon visszaestek az üzleti tranzakciók, beleértve a felvásárlásokat, fúziókat is. Ezt jelzi a hosszú szünet utáni első akvizíció (január elején az Econet.hu Rt. megvette a Port.hu weboldalt üzemeltető Port Computer Rt. 64 százalékos részvénycso-magját) igencsak szerény mérete is. Igazán nagy dealt csak a pletykák sejtettek: az Index kapcsán többször is felvetődött a hír, hogy a portál eladó, ám információink szerint megfelelő nagyságú vételi ajánlat hiányában a kérdés egyelőre lekerült a napirendről (az Index egyharmadának tulajdonosa az Elender, amely a Wallis-csoporthoz kötődik).
A komolyabb piaci tranzakciók hiánya már csak azért is furcsa lehet, mivel az online üzleti modellekről kezd bebizonyosodni, hogy pénzügyi értelemben is életképesek lehetnek. „Az Index.hu Rt. körülbelül 550 millió forintos árbevételt ért el tavaly, a 2003-as EBITDA pedig mintegy 50 millió forint volt” – mondta érdeklődésünkre Uj Péter, az újság főszerkesztője. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ma a piacon már elsősorban nem a nézettség számít, hanem az, hogy mennyire megalapozott üzletileg egy website. Hiába klikkelnek sokan egy-egy játékra vagy valamilyen fórumra, ezek a felületek sokkal nehezebben értékesíthetők reklámszempontból, mint a szerkesztett tartalommal megjelenő oldalak.
Némileg más véleménye van a tavalyi esztendőt jelentős fejlesztésekkel záró Origo főszerkesztő-helyettesének. Markót Imre kérdésünkre elmondta: a bevétel a nézettségtől függ, mivel a hirdetők csak a gyakran látogatott oldalakon hajlandók pénzt költeni. A portál-piacon megfigyelhető koncentráció amúgy jól tükröződik a webes hirdetések megoszlásában is: becslések szerint az elköltendő pénz 75-80 százalékán három cégcsoport, az Index, az Origo és a Sanoma kiadó, 2002 óta már szintén nyereséges internet-divíziója osztozik (a Sanoma Budapest Rt., számos más lap mellett, a Figyelő kiadója, s e csoporthoz tartozik például a Nők Lapja Café és FigyelőNet portál is). Markót Imre fontosnak tartja kiemelni: az elmúlt egy évben nem érkezett új szereplő az éllovasok közé, bár a Ringier, mint az egyik legnagyobb hagyományos médiapiaci vállalat, növelte aktivitását. A kereskedelmi tévék webes tartalomszolgáltatásai számára kudarcos év volt a tavalyi, lemaradtak a versenyben, s üzleti modelljük is változott – így a vezető portálok előnye tovább nőhetett. Saját üzleti eredményükről Markót ugyanakkor csak annyit árult el, hogy az Origónak 2003-ban már voltak „EBITDA pozitív hónapjai”. Ami pedig a piaci részesedéseket illeti, a főszerkesztő-helyettes hangsúlyozta: „Nem ismerjük konkurenseink bevételi adatait, mi a saját részesedésünket 35 százalékosra becsüljük.”
ELŐFIZETÉSÉRT. Szintén a piac koncentrálódására hívta fel a figyelmet két üzleti, illetve pénzügyi portál illetékese. Rónai Balázs, a NAPI Online ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a hazai piacon lassan kezd teret hódítani az először a NAPI Online által bevezetett előfizetési modell. Az értékes tartalomért a szolgáltatók legtöbbje – legalábbis az üzleti portálok – immár díjat szed. A NAPI Online két hete bevezette az sms-sel és emelt díjas telefonhíváson keresztül való fizetés (az úgynevezett mikrofizetés) lehetőségét, így például a hírarchívumuk nemcsak előfizetéssel válik hozzáférhetővé, hanem a rendkívül elterjedt mobiltelefónia lehetőségeit is kihasználják. Rónai elmondta, hogy a NAPI Online – amely szorosan együttműködik a nyomtatott NAPI Gazdaság szerkesztőségével és több más társaság mellett partneri kapcsolat fűzi az Indexhez is – csaknem 60 millió forintos forgalmat bonyolított le 2003-ban, nyeresége pedig 8-10 millió forint körül alakulhat.
A kisebb webújságok közötti verseny élesedésére hívta fel a figyelmet Vaszily Miklós, a múlt évet várhatóan nyolcszámjegyű nyereséggel záró Portfolio.hu internetes pénzügyi site vezérigazgatója is. Vaszily szerint ezen a részpiacon új szereplő már aligha jelenhet meg, hiszen a pénzügyi weblapok között a FigyelőNet, a NAPI Online és a Portfolio lefedik a tartalomszolgáltatás jelentős részét. Ami a fizetős szolgáltatások elterjedését illeti, Vaszily elmondta: a Portfolio egyes szolgáltatásaiért már ma is fizetni kell, de ezek nem elsősorban üzleti szempontból magyarázható döntések. Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar internetezőknek is hozzá kell szokniuk ahhoz: nem minden érhető el ingyen a neten. Vonatkozik ez például a hírarchívumra, illetve a real time tőzsdei információkra, amelyekért egyébként magának a Portfoliónak is fizetnie kell.
ALTERNATÍV FORRÁSOK. A weblapok jelentős része ugyanakkor már nem csupán hirdetési bevételből tartja fenn magát. A Portfolio például adatszolgáltatási tevékenységekből is komoly bevételhez jut, ez immár szignifikáns módon egészíti ki a hirdetésekből, valamint a felhasználók befizetéseiből származó árbevételt. A vezérigazgató szerint saját pénzügyi adataik is bizonyítják, hogy egy jól megcélozható fogyasztói csoport kiválasztása, a nekik szóló hírszolgáltatás versenyképes üzleti modell lehet a nagy, általános hírsite-ok politikájával szemben. Erre egyébként szerinte jó példa a Nők Lapja Café is, amely nem az üzleti felhasználókat célozta meg, de szintén egy körülhatárolható célcsoportnak szól, és így képes a hirdetők érdeklődését felkelteni. Nemrégiben nyilvánosságra került, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) több internetes gazdasági lapot is támogat (például a Portfolio.hu, a NAPI Online vagy a Privátbankár). Az akár a 10 millió forintot is elérő összegek fontos elemévé válhatnak egy-egy kisebb weblap 30-80 milliós éves fenntartási költségének. Az utóbbi időben sok szereplő szintén komoly bevételi forráshoz jutott a különböző állami intézmények által, pályázatok útján támogatott tematikus mellékletek révén is.
