Piacsek bácsi a Niklay lányokkal, Rippl-Rónaitól.
Mindenki porondra lép októberben, de igazán már a karácsony előtti rendezvények anyagának összeállítása foglalkoztatja az érintetteket. Egyes vélemények szerint ez is szerepet játszott abban, hogy az októberben lezajlott árverések nem hoztak igazán kiugró eredményeket. Mások – tegyük hozzá szerintünk ez a józanabb megközelítés – úgy vélik, az eufória megszűnését a magyar műtárgypiac konszolidációja magyarázza. Az áruválaszték kiegyensúlyozottabb lett, ugyanakkor a vevők éhsége némileg csillapult, és ez megakadályozza az árak kilengését. Ami egyértelműen pozitív jelenség, hiszen a piac értékelésének alapja immár a tárgyak, festmények valós értéke lett, nem pedig egyfajta, a hiány keltette hisztéria. Az árukínálat szélesedik, és ha nincs is a piacon dömping a kiemelkedő mesterművekből, jó színvonalú alkotások bukkannak fel egyre nagyobb számban, külföldről is, jelezve, hogy a műtárgyak útja sem egyirányú többé. Közelítünk Európához, bár e területen sem zökkenőmentesen. A nemzetközi gyakorlatnál zordabb hazai előírások, az engedélyezési procedúrák, a követői jog akadályokat támasztanak, de a piac szereplői keresik a megoldást és bíznak a reformokban és közben új értékek felkutatásával adnak lendületet a hazai műkereskedelemnek.
Egy vasárnap délelőtt. Két korábban ismeretlen Rippl-Rónai-kép a Mű-Terem Galéria tárlatán.
A magyar festészet rejtőzködő mesterművei kerültek a napokban a nyilvánosság szeme elé szinte egy időben két galéria jóvoltából. A Mű-Terem Galéria tárlatán olyan XIX. és XX. századi magyar mesterművek láthatók, amelyek a rendszerváltás óta sem árverésen, sem kiállításon nem szerepeltek, többségük magángyűjteményekben rejtőzött. A kiállítást, amely november 13-ig látható a Falk Miksa utcai galériában, többéves előkészítő munka előzte meg. Mint Virág Judit elmondta, nem remélt számban keresték meg őket a 2002-ben közzétett felhívásukat követően, hogy felajánlják gyűjteményeik rejtett kincseit. Több mint ezer közül került azután a falakra az a 130 alkotás, amelyek a magyar festészet 70 esztendejének minden eddiginél érdekesebb, drámaibb összefoglalóját tárják a közönség elé. Számos olyan mű is látható, amelyet eddig egyáltalán nem, vagy csak reprodukcióból ismerhettek a képek szerelmesei. A Virág Judit-Törő István duó által feltárt remekek között jó néhány csak korabeli cikkek alapján volt azonosítható, ez idáig fellelhetőségükről még csak sejtése sem volt a szakembereknek. Virág Judit talán elsősorban arra büszke, hogy a felajánlók bizalmukba fogadták, és olyan gyűjteményeket ismerhetett meg, itthon és külföldön is, amelyekre saját bevallása szerint vállalkozása kezdetén nem látott reális esélyt.
Előkerült például Mednyánszky két alkotása, A Csavargók az éjszakában és a Zúzmarás erdő, amelyek hiányoztak a Nemzeti Galéria téli Mednyánszky-kiállításáról, és meghökkentették a szakmát két eddig ismeretlen kukoricás Rippl-Rónai alkotással is. Markó, Ziffer, Fényes Adolf, Dénes Valéria, Tihanyi Lajos, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Czigány Dezső vagy Czóbel Béla művei árnyaltabban láttatják az egész magyar festészet 1853 és 1919 közötti korszakát. A kiállítás rangját még egy csodálatos album is emeli, amelyből a reprodukciók mellett a képek teljes előélete is megismerhető. Folytatás 2005 májusában, amikor is az 1920-at követő negyven esztendő termése kerül kiállításra.
Átellenben, a Falk Miksa utca és a Szent István körút sarkán, a Kieselbach Galéria is fantasztikus gyűjteménnyel lepte meg a művészet iránt érdeklődőket. a közelmúltban megjelent Modern magyar festészet című reprezentatív album második kötetével száz esztendő művészettörténete vált teljessé. A magyarul és angolul kiadott könyv első része 1892-től 1919-ig kalauzolja el olvasóit. A szerkesztést irányító galériás, Kieselbach Tamás soha nem látott bőségű forrásból, 61 múzeum és 146 jelentős magángyűjtemény műtárgyállományából válogatta ki az első kötetben megjelenő közel ezer festményt. A folytatás ennél is gigantikusabb munka eredményeként az 1960-as évek közepéig nyújt teljes áttekintést. Ez az anyag mintegy 180 külföldi és hazai magángyűjteményből történő válogatás után állt össze. Az 1500 alkotás újszerű bemutatása, magyarázata, és nem utolsósorban szerkesztése révén eddig ismeretlen műtörténeti összefüggésekre is fény derül. A két monumentális kötet lapjain a modern magyar festészet történetének legszebb, legizgalmasabb olvasata bontakozik ki.
