Gazdaság

Vészesen olcsó

Alacsony áraival a kis boltokat fenyegeti, de a hipermarketeket is versenyre készteti novembertől a rettegett német hard diszkont, a Lidl.


Vészesen olcsó 1
Német üzlet. Magyarország következik.

Dávid legyőzte Góliátot Esztergomban. Egy helyi kereskedő Európa egyik vezető hard diszkont lánca elől vitte el az áruház számára kiszemelt telket. A német Lidl éberségét kikezdhette a városi hatóságokkal az áruházépítésről folytatott másfél éves „egyeztetés”, így az otthoni pályát jobban ismerő vállalkozó megelőzte.

Ettől az apró „vereségtől” persze nem borult fel az Európa-szerte ötezer diszkont áruházat működtető, dinamikusan bővülő óriáslánc régiós stratégiája. A néhány héten belül, november közepén várható magyarországi nyitásra – bár minderről az érintett hallgat – Szentestől Veszprémig már kész a másfél tucat üzletből álló országos hálózat. Párkányban, a Mária Valéria-híd túloldalán is nyitott üzletet a Lidl, az esztergomiak örömére.







Hol várható Lidl-üzlet?


• Békéscsaba • Debrecen • Csongrád   Gyula • Hód-mezővásárhely • Kalocsa • Kaposvár • Komárom • Mór • Pápa • Pécs • Szarvas • Szeged • Szentes • Székes-fehérvár • Tapolca • Veszprém


Ám az esztergomi „fricska” mégis azt szimbolizálja, hogy a helyi viszonyokat jobban ismerő hazai vetélytársak igenis érhetnek el sikereket a piacot dömperként letaroló óriásokkal szemben is. A kérdés csupán az, hogy meddig, hiszen a konkurenseknél lényegesen olcsóbb Lidllel nem könnyű hosszú távon lépést tartani. A véletlenek játéka, hogy a telekvásárlásnál a hatalmas konkurenst éppen annak a – főleg kis üzleteket láncra fűző- CBA-nak a tagja körözte le, amelyet a Magyarországon már jelenlévő diszkontok (a Penny Market, a Plusz és a Profi) mellett talán a leginkább veszélyeztet a Lidl gőzhenger. A GfK piackutató intézet „Kereskedelmi Analízisek” tanulmánya szerint viszont a Lidl piacra lépésével a láncok nem annyira egymástól, mint inkább a kis boltoktól és a szervezetlen kereskedelemtől vesznek el vásárlókat.







Gyökerek



Vészesen olcsó 15

Mit sem törődve az elmúlt évek recessziós időszakával, a német Lidl diszkontlánc dinamikusan terjeszkedett az európai piacon. Az 1930-as években Josef Schwartz által alapított cég, elsősorban a kis üzletekkel és szupermarketekkel, de a nagy versenytársnak számító Metro, illetve Aldi diszkont hálózatokkal szemben is növelte részesedését. A Lidl ma Németországban csaknem 2400 üzletet tart fenn, amelyek éves forgalma 2003-ban megközelítette a 12 milliárd dollárt. A német diszkont élelmiszer-kereskedési piacon 8,2 százalékos részesedéssel bíró cég ugyan így is csak a harmadát forgalmazza a piacvezető Aldinak, de a két lánc közötti különbség folyamatosan csökken, ugyanis a Lidl évi 12 százalékos forgalomnövekedésével szemben az Aldi csak 5,5 százalékot produkál. A Lidl nagyobb termékválasztékot, több frissárut, hosszabb nyitvatartási időt és újszerű, a termékeket árkategória szerint jobban elkülönítő elhelyezést kínál. Szemben a versenytársakkal, a Lidl üzleteinek számát is dinamikusabban növeli. A cég az európai terjeszkedést az 1990-es években kezdte először Franciaország, Nagy-Britannia és az Ibériai-félsziget irányában, majd Skandinávia felé. Lengyelországban 2002-ben, Csehországban 2003-ban nyitott üzletet, Szlovákiába és hazánkba pedig az idén ért el. A Schwartz-csoport összforgalmának 59 százaléka ma már az országhatáron kívülről származik.
WISNIEWSKI ANNA, FRANKFURT


JÓSLATOK.

Viszokay Árpád, a CBA ügyvezető igazgatója diplomatikusan csak annyit mond: „Majd meglátjuk.” Azt viszont elismeri, hogy nincs más pálya, ugyanazon „fociznak”. Azt egyelőre nem érdemes találgatni, hogy az olcsón kínált szűk termékkörével a hard diszkontnak sikerül-e átcsábítania a bőséges választékú szuper- és hipermarketek vevőit. A kérdésre azért a híres magyar árérzékenység és a szintén hard diszkont Penny Market halk sikere valamelyest sejteti a választ. A Penny 1996-tól 2002-ig 4,5 milliárd forintról 101,5 milliárd forintra dagasztotta magyarországi éves árbevételét. A GfK adatai szerint a Penny/Plus/Profi hazai diszkont-trió piaci részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából az idei VII-VIII. hónapban – tehát a Lidl nélkül is – 16 százalékra emelkedett a korábbi 15-ről. Schneider Ágnes, a Vállalkozók Országos Szövetségén (VOSZ) belül a kereskedelmi és szolgáltató szekció társelnöke – a Reál Élelmiszer igazgatóságának volt elnöke – szerint a szűk élelmiszer szortimentű, de azért non-food termékeket (háztartási gépeket, textilt is forgalmazó) Lidl a legnagyobb piacrészt a nagykereskedő Metrótól fogja elvenni (annak már eddig is csökkent a részesedése a hipermarketek miatt), de „rabol” majd a hipermarketektől is.

A magyar kiskereskedelemi láncok, a Coop-Hungary, a CBA, a Reál Élelmiszer a Lidl indulásakor, amikor még nem lesz országos a hard diszkont hálózat lefedettsége, még nem fogják érezni a kemény versenytárs hatását. Hosszú távon viszont a Lidl megjelenése az árverseny erősítésével várhatóan átrendezi a piacot, stratégiai változásra késztetve a jelenlegi diszkontokat is. Szlovákiában a nyitást követő egyetlen hónap alatt országszerte 0,7 százalékkal zuhantak az élelmiszerárak a Lidl megjelenésével, s ez azonnali árcsökkentésre kényszerítette a hatalmas Tescót is. A magyar piacon nagyobb súlyú Tesco Globál Áruházak Rt.-nél bíznak önmagukban, mondván: eddig is volt vetélytárs, mégis heti tízmillióan fordulnak meg náluk. A magyar Tesco ügyel arra, hogy az árai versenyképesek legyenek, s a vásárláshoz kapcsolódó többlet, a bevásárlóközpontok kínálata, a pénzügyi szolgáltatás, a napi 24 órás nyitva tartás elég erős mágnes ahhoz, hogy megtartsák a vevőket – véli a vezetés. Viszokay úgy tartja, a piaci szereplőknek mérlegelniük kell, képesek-e belemenni a sokak számára reménytelen árversenybe, vagy színvonalasabb szolgáltatásokkal, gazdagabb választékkal próbálják megtartani a vevőt. A nyitás megvárta az uniós csatlakozást, ugyanis a Lidl úgy képes a riválisainál kedvezőbb árakat kínálni, hogy ritka kivétellel nem vásárol helyi terméket, hanem saját uniós beszerzési hálózatában közvetlenül bérmunkában gyártatja fantázianevekre keresztelt sajátmárkás termékeit.



Vészesen olcsó 20
A Lidl logisztikai központja Székesfehérváron. Ugrásra készen.

Ez is azt vetíti előre, hogy ahová belép, ott nem sok babérra számíthatnak a helyi beszállítók. E tekintetben kicsit rendhagyó volt a szlovákiai „entré”, mert a Lidl élt a nyugatiaknál olcsóbb szlovák gyártók kínálta lehetőséggel, és a termékkör egy részét – igaz, alig 20 százalékát – helyben gyártatja. Szlovákiában így is vihart kavart, mert a mezőgazdasági és ipari kamara tiltakozott a termelőknek kínált dömpingárak ellen, akiknek az üzlet így ráfizetéses lenne. A helyi beszerzés híre mégis futótűzként terjedt a magyarországi feldolgozók, termelők körében. Néhányan egyenesen Székesfehérvárra akarnak költözni, hogy a Lidl 30 ezer négyzetméteres logisztikai központja közelébe kerüljenek.






Árharc a szomszédban



Vészesen olcsó 25

Szlovákiában szeptember 9-én jelent meg a Lidl, s – három kategóriában: 1000, 1200 és 1500 négyzetméter alapterülettel – országszerte 14 üzletet nyitott egyszerre. A cseh és szlovák piacot egyként kezeli, ez látható a legtöbb termék kétnyelvű feliratán. A Lidl valóságos árháborút indított el, számos terméket (kifli, hús, banán) hihetetlenül olcsón kínál. Nagy konkurenciát támaszt a már működő üzletláncoknak (Tesco, Carrefour), ezeket is árcsökkentésre kényszerítve. Az első adatok szerint szeptemberben 0,7 százalékkal csökkent Szlovákiában az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva, részben éppen a Lidlnek köszönhetően, bár vannak, akik azt mondják, még túl korai ilyen következtést levonni. Az áru túlnyomó többsége, becslések szerint több mint 80 százaléka, külföldi termék. A szlovák mezőgazdasági és ipari kamara szerint a Lidl dömpingárat kínál a termelőknek, akik egyelőre vonakodnak, hiszen az üzlet számukra ráfizetéses lenne. Az árzuhanás ellenére a vevők sem teljesen elégedettek. A szlovák lapok gyakran írnak a vásárlók negatív tapasztalatairól. Az akciós áron meghirdetett olcsó áru csak nagyon rövid ideig van a pultokon, mert kicsi belőle a készlet, viszonylag gyenge a választék, nagyon kevés a pénztár, sokat kell sorban állni és kényelmetlen a bevásárlás.
PROTICS JÁNOS, POZSONY 

CSODA HOSSZÚ TÁVRA. A jóléti társadalmakban a bőséget kínáló városszéli hiper- és szupermarketekkel szemben új értelmet nyer a lakóhelyhez közeli, szűk választékú diszkont, amelyet egyre többen választanak az elfoglaltak közül. A diszkontok képesek alkalmazkodni. Megjelentek bennük a modern élet nélkülözhetetlen cikkei, a friss fagyasztott termékek és az iparcikkek is. Akár az Electro World napjait is megnehezítheti egyik-másik diszkont heti egy akciós napján akár egyharmaddal olcsóbban felkínált hűtőszekrény, mosógép, televízió vagy egyéb háztartási eszköz. A konkurensek számára behozhatatlan előnynek tűnik a kisebb élőmunka-költség. Míg egy hagyományos hipermarketben száznál is többen dolgoznak, a hard diszkontok személyzete üzletenként alig tíz fő. Kozák Ákos, a GfK igazgatója a következő egy évben nem vár markáns változást a hazai piacon a Lidl megjelenésétől, bár az erősíti a diszkont mint bolttípus piaci pozícióját. Szerinte az új lánc legfeljebb esztendők múlva, évi 100-150 milliárd forintos forgalmat elérve szerezhet érdemi, 3-4 százalékos piaci részesedést.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik