Rubelláz

Bróker a moszkvai tőzsdén. Robbanásszerű fejlődés.

Minden adva volt az idén ahhoz, hogy a külföldi befektetők hanyatt-homlok meneküljenek Oroszországból. A nemzetközi közösséget megdöbbentette, ahogyan Vlagyimir Putyin eliök leplezetlenül növelte a végrehajtó hatalom erejét, és padlóra küldte a Yukost, az ország egyik legjobban irányított olajtársaságát. Elterjedt a félelem, hogy a Kreml leállítja, sőt visszacsinálja a piaci reformokat. Nos, a külföldi befektetési banki vezetők valóban csomagolnak is. Csakhogy nem Moszkvából távoznak – hanem oda utaznak. „Oroszországban ma nagyon ígéretesek azok a piacok, amelyekre a befektetési bankok rendszerint összpontosítanak, így a tanácsadás, a részvény- és kötvénykereskedelem, és ezekre a szolgáltatásokra van is igény” – magyarázza Kevin Hudson, a Credit Suisse First Boston (CSFB) feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni csoportjának vezetője.

Alig múlt el az idén hónap anélkül, hogy valamelyik nagy nemzetközi pénzintézet ne jelentett volna be oroszországi terjeszkedést. A sort a Deutsche Bank nyitotta meg januárban, amikor 40 százalékos érdekeltséget szerzett az egyik vezető orosz befektetési bankban, a United Financial Groupban – az árat 70 millió dollárra becsülik. Júliusban a Citigroup közölte, hogy részvénykereskedelmi részleget készül nyitni Moszkvában, a Morgan Stanley pedig helyi kötvény-, részvény- és devizakereskedési engedélyekért folyamodott, ami az első fázisa egy 30 millió dolláros expanziónak. Augusztus végén a svájci UBS azzal állt elő, hogy 50-ről 100 százalékra kívánja növelni tulajdonrészét az orosz Brunswick UBS befektetési bankban. „Egy globális befektetési banknak globális ambícióikkal kell rendelkeznie, és Oroszország túl nagy ahhoz, hogy ne törődjünk vele” – indokolja a döntést David Walker, a UBS szóvivője.

Tömegvonzás Hiába a kockázatok, a nyugati befektetési bankok rohamléptekben bővítik az oroszországi üzleti tevékenységüket, hogy hasznot húzhassanak az egyre nagyobbra dagadó részvény-, kötvény- és derivatíva-piac felfutásából. DEUTSCHE BANK. Kerek 70 millió dollárért felvásárolta a United Financial Group, az egyik vezető orosz befektetési bank 40 százalékát. UBS. Azt tervezi, hogy az év végére 50-ről 100 százalékra növeli a tulajdonrészét oroszországi befektetési bankjában, a Brunswick UBS-ben. A közelmúltban rubelkötvényekkel és -derivatívákkal is elkezdte a kereskedést. MORGAN STANLEY. Meglévő moszkvai érdekeltségébe további 30 millió dollárt invesztál, egyúttal megkezdi az értékpapír- és kötvénykereskedést. CITIGROUP. Jelenlegi oroszországi vállalati és lakossági banki tevékenységét a részvénykereskedelemmel és részvénypiaci elemzéssel bővíti ki. MERRILL LYNCH. Azt tervezi, hogy az év végéig megnyitja első moszkvai képviseleti irodáját.

OFFENZÍVA. Az ország persze korántsem szűz terület. Nagy amerikai pénzintézetek, mint a Morgan Stanley és a Goldman Sachs, már a kilencvenes években nyitottak irodákat Moszkvában. A bankárok azonban általában szűk határok között tartották a tevékenységüket, arra szorítkozva, hogy kevés számú nagyvállalatnak nyújtsanak tanácsadói szolgáltatásokat. Most viszont úgy ítélik meg, itt az ideje nagyobb összegekkel beszállni. Mi az offenzíva oka? Részben az, hogy a bankok követik az ügyfeleiket, akiket vonzanak az orosz részvényeken az utóbbi években elért tetemes hozamok: három év alatt a moszkvai tőzsdeindex 300 százalékkal emelkedett, és ma a Yukos-ügy kiváltotta bizonytalanság ellenére is 15 százalékkal áll magasabban a tavaly év végi szintnél. Erősödik a kereslet a helyi portfólió-befektetők részérő is. E piaci szegmens ugyan még gyerekcipőben jár, de gyorsan bővül. Az Alfa Capital statisztikája szerint a magánbefektetések összege a tavalyi 3,5 milliárd dollár után ma már 9 milliárd dollár, aminek zöme a nyugdíjalapoktól és a magán befektetési alapoktól származik.

Az értékpapír-kereskedelem egyszersmind „hátsó kaput” nyit a vállalati finanszírozáshoz, amely Oroszországban hagyományosan az első számú tevékenység a bankok számára. A vállalati finanszírozásban óriási lehetőségek rejlenek. „Ami igazán vonzó, az a méret. A vállalatok valóban nagyok, és nagy tőkefogyasztók” – mondja Charles Ryan, a United Financial Group vezérigazgatója. Az idén előreláthatólag 7,6 milliárd dollár lesz a vállalati kötvénykibocsátások összértéke, és egyre inkább divatba jönnek a pár éve még ritkaságnak számító részvénykibocsátások is. A cseljabinszki Mecsel acélgyártó például rövidesen 250 millió dollár értékben ad el részvényeket a New York-i tőzsdén nyilvános kibocsátás keretében. Számos cég készül hazai tőzsdei megjelenésre, köztük a Szisztyema távközlési holding és a Storyfirst Communications tévétársaság. Erősödőben van a fúziós és akvizíciós tevékenység is, nem utolsósorban a külföldi működőtőke-befektetések fellendülése miatt. Csak szeptemberben két jókora nemzetközi ügyletet jelentettek be: az amerikai ConocoPhillips olajtársaság 1,9 milliárd dollárért megvette a Lukoil 7,59 százalékos pakettjét, a francia Total pedig 1 milliárd dollárért 25 százalékos tulajdonrészt szerzett a Novatek gáztársaságban.

BÍZNAK. A verseny hatására a bankok a magasabb nyereséggel kecsegtető piaci szegmensekbe is benyomulnak. A Morgan Stanley és a UBS például egyaránt intenzíven foglalkozik derivatíva-kereskedelemmel, amely korábban szinte teljesen ismeretlen volt Oroszországban. Ami a Yukos-ügyet illeti, a bankárok elismerik, hogy a Kreml támadása rontotta a befektetői bizalmat. Hivatkoznak ugyanakkor a kiugróan gyors – az idén valószínűleg a 7 százalékot is meghaladó – gazdasági növekedésre, valamint arra, hogy hoszszabb távon mindenképpen javulás várható. „Ha valaki 1998-ban azt jósolta volna, hogy mára ilyen pozitív lesz a helyzet, azt mindenki bolondnak nézte volna” – mondja a Citigroup orosz részvénypiaci részlegének kialakítását vezető Stuart Harley.