Hans Dieter Pötsch, a Volkswagen AG igazgatósági tagja májusban pár órát Budapesten töltött: délelőtt érkezett, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég Controlling Fórumán megtartotta az előadását, majd visszarepült Wolfsburgba. A csúcsmenedzser, aki nagyobb összegekről dönt, mint a magyar pénzügyminiszter, a strapás programot korábbi egyetemi oktatójának, Horváth Péternek a kérésére vállalta el.

Az IFUA Horváth & Partners Németországban élő alapítója ugyanis kezdetben egyetemi oktatóként mélyedt el a kontrolling és a vállalati stratégia tudományának világában. Az eredmények gyakorlati alkalmazására, az egyetem és a német iparvállalatok közötti szoros kapcsolatra és tudásáramlásra helyezte a hangsúlyt – ekkor még üzleti érdekek nélkül.
„Ekkora szakmai tudást miért nem kamatoztat az üzleti gyakorlatban is?” – tette fel a kérdést Horváth Péternek huszonöt évvel ezelőtt az egyik stuttgarti nagyvállalat vezetője, és ő egy évre rá meg is alapította saját tanácsadó cégét IFUA Consulting néven. A hosszú várakozásnak voltak formai okai is, hiszen akkoriban még Németországban sem volt bevett gyakorlat a tudományos eredmények üzleti alapú hasznosítása, ezért a cég eleinte non-profit jellegű intézetként (Institut für Unternehmensanalysen) működött, innen ered a magyar leányvállalat nevében máig szereplő IFUA előszó. A hosszú évek tapasztalatára építő cég sikere nem maradt el, a később Horváth & Partners névre átkeresztelt vállalatcsoport a tanácsadók legfelső mezőnyében, a McKinsey-vel és a Boston Consultinggal áll versenyben.
MÁSODIK SZÜLETÉSNAP. „Soha nem voltam az egyszerű megoldások embere, mindig vágytam a kalandra” – meséli Horváth Péter, aki 1956-ban hagyta el Magyarországot. A döntés nem volt könnyű, mert éppen felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre. November 9-én éjszaka mégis átment a zöld határon Ausztriába, egyedül. Azóta minden évben megünnepli azt a napot második születésnapjaként. Németországban próbált szerencsét, ahol azonnal bekerült a jó nevű aacheni műszaki egyetem gépészmérnöki karára.
„Az elméleti megalapozottság és az ismertség, nem tagadom, sokat segített a vállalat indításakor” – mondja a cégalapító. A kontrolling szakterületén több kiadást is megélt tankönyv viseli a professzor nevét, s a tudományos munka során kiterjedt kapcsolatrendszerre tett szert. Nem véletlen, hogy a sokáig IFUA Consulting név alatt futó vállalatot utóbb átkeresztelték, miután bebizonyosodott, hogy Horváth személyes részvétele jelentős mértékben biztosítja a cég számára a beazonosítható imázst.
Horváth Péter
•1962-ben az aacheni műszaki egyetemen szerzett mérnöki diplomát, három évvel később pedig a müncheni műegyetemen gazdasági mérnöki diplomát. Ott doktorált 1969-ben, majd 1973-ban habilitált. A stuttgarti egyetem kontrolling tanszékének vezetője.
•Munkakapcsolatai révén fogant meg benne a cégalapítás ötlete. A Horváth & Partners stratégiai és menedzsment tanácsadó cég eleinte Németországban terjeszkedett, ám 1989-ben Budapesten is leányvállalatot alapított Dobák Miklóssal, Radó Istvánnal és Reinhold Mayerrel közösen. Az elmúlt tizenöt évben a cég további irodákat nyitott először Bécsben, azután Zürich, Prága, Barcelona, Madrid következett. Jelenleg 11 irodát működtet 7 országban, 230 munkatársa van, s az elmúlt évben 45 millió euró (11,2 milliárd forint) forgalmat könyvelt el. A budapesti IFUA Horváth & Partners Kft. 70 főállású munkatársat foglalkoztat, idei várható árbevétele 1,2 milliárd forintra rúg.
• Horváth Péter 2001-ben stuttgarti székhellyel alapítványt hozott létre a magyar-német kulturális, tudományos és menedzsment kapcsolatok fejlesztésére. Támogatott például több kiállítást a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeumban, valamint a berlini és a stuttgarti Magyar Kulturális Intézetben. A budapesti Közgázon (ma Corvinus Egyetem) teljesítmény-menedzsment kutatóközpont létrehozását támogatta, amely ösztöndíjakat nyújt a legtehetségesebb doktoronduszoknak.
Egy tanácsadó cég feladata tulajdonképpen nem az adott vállalat múltbeli tevékenységének értékelése, hanem a vállalati stratégia egyértelművé tétele, s a konkrét feladatok kommunikálása az ott dolgozók számára. „Nagyon sok érdekes megbízásunk volt, ahol például a Balanced Scorecard teljesítménymérési rendszert a gyakorlatba ültethettük át” – idézi fel Horváth. A legizgalmasabb feladatok egyikeként a professzor a német külügyminisztériumban elért szemléletváltást emelte ki. „Itt az volt a fontos, hogy az elérendő általános feladathoz, így például az ország megjelenéséhez, a tervezett kulturális rendezvényekhez megfelelő költségvetési- és feladatrendszert dolgozzunk ki, amelyekhez stratégiai mutatókat rendeltünk” – magyarázza a professzor. „A Balanced Scorecard lényege az, hogy mindenkinek minden szinten nyilvánvalóvá váljék a cél és az ehhez kapcsolódó feladat, s erről, ennek végrehajtásáról megfelelő visszacsatolás érkezzen a rendszer más szintjeire.” Szintén izgalmasnak tartotta a Siemens megbízását, amikor a német cég kínai nagyvállalatánál kellett a teljesítményorientált gondolkodást átültetni a gyakorlatba.
KONFERENCIA ZSEBBŐL. A Horváth & Partnersnek már a nyolcvanas években voltak magyarországi projektjei is – a Kőbányai Sörgyárban, a Budapesti Húsipari Vállalatnál és a Pannonplastnál. „Szerencsém volt, hogy két olyan kiváló kollégát találtam, mint Radó István és Dobák Miklós, akik vállalták a cégalapítás kockázatát is” – mondja Horváth Péter. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott egyik konferencia kapcsán ismerkedett meg 1988-ban Dobák Miklóssal, aki már akkor is a vezetési és szervezési tanszék élén állt. Ezt a kapcsolatfelvételt néhány további tanácsadási munka követte a Videotonnál és a Molnál. Egy vidéki ügyféltalálkozóról tartottak haza vonaton, amikor Horváth Péter felvetette, hogy stuttgarti mintára meg kellene rendezni Budapesten is a Controlling Fórumot. Benyúlt a pénztárcájába és elővett 300 márkát, amiből akkor még finanszírozni lehetett a konferencia előkészítését és a meghívók kiküldését.
Az első Budapesti Controlling Fórumra 300 résztvevő érkezett. „A teremben nyüzsögtek a vezérigazgatók és a gazdasági igazgatók” – emlékszik Radó István. Ő akkor kontrolling főosztályvezető volt a Pannonplastnál, ahol éppen folyt a német tanácsadó cég projektje. Mint mondja, máig rossz a lelkiismerete azért, hogy a Pannonplastot felcserélte az IFUA alapító partnerének szerepére, de a döntését nem bánta meg.

Az 1989. szeptemberi alapítás után 1990 januárjában két főállású munkatárssal nyílt meg a budapesti iroda, amelyet „szuper módon” berendeztek, ugyanis „kilós áron” sikerült megszerezniük a XI. kerületi pártbizottság titkárának íróasztalát és tárgyalóasztalát. A Németországban beszerzett használt faxot és az üzenetrögzítőt Reinhold Mayer, a negyedik – német – alapító partner hozta magával, aki szégyenében a legszívesebben elsüllyedt volna a Ferihegyi repülőtéren, amikor a zöld folyosón áthaladt az induló vállalkozás kellékeivel. Hiába, a cég kis büdzsével indult, a felesleges kiadásokat el kellett kerülni. Így jött létre az IFUA Horváth & Partners Kft. Magyarországon, amelynek azóta szinte minden nagynevű vállalat megbízója volt már.
MARATONI FUTÓ. Horváth Péter ma is fáradhatatlan a szakmában, és folyamatosan új megoldásokon töri a fejét. „A cég előtt két stratégiai dilemma áll: egyrészt merre terjeszkedjen, másrészt milyen területeken tegye azt, hol tud majd versenyképes maradni a nagyok mellett” – mondja el. A stabilitás kulcsának a mintegy 20 emberből álló törzsgárdát tartja. Ők maguk is tulajdonosok a cégben, ezáltal érdekeltek annak fejlesztésében. A professzor hétköznapjai ma is folyamatos utazással telnek, hiszen üzleti érdekeltségei, előadásai a világ számos pontján igénylik jelenlétét. „A hosszú távú gondolkodás híve vagyok” – árulja el Horváth Péter, amit mi más bizonyítana jobban, mint hogy 50 évesen úgy döntött, megpróbálkozik a maratoni futással – azóta évente lefutja a New York-i maratont, az idén tizennegyedik alkalommal.
Barátai a 60. születésnapjára kiadtak róla egy „újságot”. Ebben egyebek mellett azt írták róla, hogy magyaros charme-jával színt visz a hétköznapokba. Olyan férfi, aki kinyitja a kocsi ajtaját a hölgyeknek, nagyvonalú, soha nem késik el a találkozóiról, stresszes helyzetekben is nyugodt marad, az azonban zavarja, ha fiatal menedzserek nyilvános helyen feltűnően mobiltelefonoznak. Őt magát nem is nagyon sikerült bekötni a modern kommunikációs infrastruktúrába: a mobilszámát szinte senki sem ismeri.
