 |
| MTI Rt. Százmilliós gondok. |
Úgy tudni, évente nagyjából egymilliárd forintba kerül a Magyar Távirati Irodának a külföldi tudósítói hálózat fenntartása. Ráadásul több sebből vérzik ez a rendszer, tükrözve az MTI minden gondját-baját. Egyfelől például – az 1970-es, 1980-as években kialakult gyakorlat szerint – ma is világpolitikai tárgyú a legtöbb külföldi tudósítás, pedig ezek más forrásból is beszerezhetők. Másfelől, a működést ismerők szerint, a tudósítók nagyban támaszkodnak az internetes forrásokra és a helyi sajtóra. Csakhogy az internet és a külföldi lapok ma már nagyon könnyen elérhetők idehaza is, így felesleges kiadásnak tűnik a kiterjedt tudósítóhálózat működtetése. Külső szemlélő számára az sem sugallja a hatékonyságot, hogy egy-egy itthoni sajtótájékoztatón egyszerre több MTI-s újságíró is megjelenik. Ők különböző szerkesztőségeknek dolgoznak, és a társaságnál egyelőre elképzelhetetlen, hogy egyvalaki több, különböző szempontokat figyelembe vevő tudósítást írjon.
LÁZADÁS. Pár héttel ezelőtt a Magyar Rádió és az RTL Klub – az MTI két nagy megrendelője – lázadt fel a hírügynökség szerintük magas árai és rugalmatlansága ellen. A közszolgálati rádió például havonta egymillió forintot fizet az MTI szolgáltatásáért, amelyet állítása szerint köteles a számára előnytelen csomagban megvenni, így a számításai szerint 27 ezer forintba kerül egyetlen hivatkozott MTI-hír. Langmár Ferenc, az MTI Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testületének (TTT) elnöke ugyanakkor állítja, hogy a Magyar Rádió ultimátumszerű közleménye több, hibás gondolatmeneten alapuló, valótlan adatot tartalmaz. Érvelése szerint az MTI hírei általános eligazodásként is szolgálnak, illetve a napi munkában számos tudósításhoz szolgálnak ötletként, még akkor is, ha később, a témát mélyebben elemezve már nem hivatkoznak a hírügynökségi forrásra.
 |
Ennek ellenére Langmár is elismeri, hogy gyenge lábakon áll az MTI stratégiája, és gyökeres változtatásokra van szükség a rentábilis működés megteremtéséhez. „Kérdés, akarjuk-e, hogy öt év múlva is legyen nemzeti hírszolgáltató intézmény. Amennyiben erre igen a válasz, akkor haladéktalanul el kell kezdeni az évek óta halogatott reformokat.” Ennek részeként a már 2001-ben napirendre tűzött, nagyarányú (a mintegy 460 munkatárs mintegy 25 százalékát, de legalább 100 főt) érintő létszámleépítést el kell kezdeni. Annál is inkább, mert sajtópiaci információk szerint hozzávetőleg 400 millió forintot kell megspórolni az év végéig ahhoz, hogy nullszaldós maradjon a hírügynökség. „Nagyságrendileg helyes az az információ, hogy ebben az évben 400 millió forintot kell megtakarítania az MTI Rt.-nek” – erősítette meg Vince Mátyás, a társaság elnöke. (Az MTI gazdálkodási adatait lásd külön.) A pénzügyi gondokkal küzdő szervezet számára jó hír, hogy öt kulcsvevője közül a Magyar Televízióval és a Duna TV-vel a napokban sikerült megállapodásra jutnia. Vince Mátyás derűlátóan nyilatkozott a Magyar Rádióval és az RTL Klubbal folytatott tárgyalások várható kimeneteléről is, bár azok lezárása csak a következő hetekben várható.
Szintén a következő hetekben várható a vállalati költségcsökkentés fontos részét képező létszámleépítés megkezdése is. Az első ütemben közel 80 munkatársától kell megválnia az MTI-nek, s az elnök tájékoztatása szerint további leépítésre is számítani kell az év folyamán. Az elbocsátások, illetve egy Lisznyai utcai ingatlan eladása az MTI fenti 400 milliós költségvetési hiányát érezhetően csökkentheti, különösen, mert a dolgozók végkielégítésének nagyobb részére a cég megkapta az állami támogatást. A 2004-re vonatkozó pénzügyi terv azonban csak május közepére készül el, addigra ugyanis lezajlik az ingatlaneladás, s a hatékonysági program végleges számításai is elkészülnek. Ez utóbbi részeként egy újabb tudósítói poszt (a varsói) szűnik meg.
| Behálózva |
Két héttel ezelőtt, egy banki közgyűlésről csak az eseményt követően, kora délután tudósított a Magyar Távirati Iroda. Közben a Protfolio.hu internetes újság már délelőtt több hírt tett közzé a tőzsdén jegyzett bank közgyűlésén történtekről, amelyeket több más internetes oldal is átvett. Ezzel az MTI-t hosszú órákkal előzte meg egy konkurens. Előfordult már az is, hogy más online médium kollégái előzték meg az MTI tudósítását. Az efféle esetek azért viszonylag ritkák, nem úgy az utóbbi években igen elterjedt hírlopások, amelyek óriási károkat okoznak a nemzeti hírügynökségnek is. Az internet ugyanis teljes mértékben átrajzolta a sajtópiacot, s bizonyos orgánumoknál szokássá vált a hivatkozás nélküli, vagy a több helyről összeollózott hírek közzététele.
Míg pár évvel ezelőtt egy napba is beletelt egy-egy hír megszerzése, ma ezt egy-két perc alatt meg lehet tenni az internet segítségével. Ilyen helyzetben a gyorsaság és a pontosság egyszerre lett fontos. E kihívásnak az MTI-nek is mind jobban meg kellene felelnie, hogy több év távlatában is életképes maradjon. |
|
MI A KÖZÉRDEK? A fentiek ismeretében nem is meglepő, hogy sürgős stratégiaváltást szorgalmaz a TTT a hírügynökségnél, függetlenül attól, miben sikerül megállapodni a magas díjak ellen lázadó médiumokkal, illetve, hogy mennyire lesz ragályos a megrendelők körében a magas díjak újratárgyalásának igénye, illetve a hírszolgáltatás esetleges lemondása. A díjproblémának némileg elébe megy, hogy hosszú évek vitája és tétovázása után sikerült elfogadnia az MTI vezetésének és a TTT-nek a hírügynökség hivatalos díjszabását. „Végleges megoldást azonban ez sem jelent” – véli Langmár Ferenc, mert a mai napig nem sikerült pontosan meghatározni azt, hogy mi számít közszolgálati tartalomnak. Addig pedig a közlemények közzétételéért, illetve a hírszolgáltatás igénybevételéért sem lehet vevők szerint differenciált árrendszert kialakítani. Nyilvánvaló, hogy például egy szerény költségvetésű közszolgálati kisebbségi rádió nem ugyanannyiért juthat hozzá a hírszolgáltatáshoz, mint egy több millió nézőt magáénak tudó kereskedelmi televízió. Az sem mindegy továbbá, hogy mely hírek, közlemények minősülnek közérdekűnek, hiszen ennek a megítélése is időről időre változik. Például a két évtizede még közérdekű hírnek számító NB I-es mérkőzések ma már nagyon komoly üzletnek számítanak, így nem várható el az MTI-től, hogy közszolgálati faladatként reklámot csináljon a focinak. Ugyanakkor például egy paraolimpiáról való ingyenes híradásnak szerepelnie kell a repertoárban.
A hírügynökség a bevételek növelése érdekében új termékek és szolgáltatások kialakításán dolgozik. A cég tervei közt szerepel az értékesítési szervezet megújítása, valamint tudatos piacszerzés: a médiavevőkön kívül cél a vállalati, a nonprofit és az állami szektor üzleti alapú kiszolgálása. E stratégia részeként már elindult a tematikus hírszolgáltatás az idegenforgalmi, a környezetvédelmi, illetve az energetikai szektorok kiszolgálására. Tervezik, hogy a szerkesztőség is új szervezetben működik tovább: a munka koordinálását egy hírközpont (newsroom) szervezi majd hatékonyabban.
