 |
| Bakonyi Péter, Vituki. A túl sok partner sem szerencsés. |
Egyetlen pályázati kiírás kitöltési útmutatója akár 220 (!) oldal terjedelmű is lehet az unió V. vagy VI. K+F keretprogramjánál. Ráadásul e dokumentum pontos ismerete nélkül nagyon könnyen előfordulhat, hogy formai hiba marad a beadott anyagban, az ilyen pályaműveket pedig kivétel nélkül visszaküldik. Mint Bakonyi Péter, az évente immár tucatnyi Brüsszelbe beadandó uniós pályázaton induló Vízgazdálkodási Tudományos Kutató (Vituki) Rt. vezérigazgatója mondja, az évekkel ezelőtt kiírt pályázatok sokkal egyszerűbbek, áttekinthetőbbek voltak.
A számos nyertes pályázatot – például a 2,6 millió eurós, a cianid-szennyezést szenvedett Tisza egységes vízgazdálkodási vizsgálatát megvalósító Tisza River Projectet, vagy az új árvízvédelmi technikákat kutató Floodsite projektet – maga mögött tudó Vitukinál a kétszáz fős szervezet ellenére nincs külön osztály vagy csoport a pályázatírásra. A többhetes munkát feltételező pályázatkészítést, illetve nyertes beadvány esetén a több évre munkát adó koordinálást a kutatók közül kiválasztott témafelelős végzi, aki több részterület illetékesével dolgozik együtt, s a nemzetközi konzorciumi partnerekkel is tartja a napi kapcsolatot. Bakonyi Péter szerint elmondhatatlanul nehéz 30-50 résztvevős, zömmel külföldön, különböző helyeken dolgozó kutatókkal közös álláspontot kialakítani, vagy fontos kérdésekben megegyezni. Ezért 6-8 partnerintézetnél többel közös munkába fogni nem szerencsés.
| Támpontok a K+F keretprogramhoz |
• Alapvető fontosságú a több száz oldalas kiírás pontos ismerete
• A siker a pályázati feltételek megértésétől, a pályázati kiírásnak megfelelő, jól átgondolt célok kitűzésétől, gondos időbeli és gazdasági ütemezéstől, valamint világos bemutatásától függ
• A pénzt lassan, nehézkesen és utólag utalja a brüsszeli szerződő fél, a felhasználást pedig szigorúan ellenőrzi
• Az eszközbeszerzést is szigorú szabályok korlátozzák
• Az általában igen terjedelmes szerződésben különös kitételek fordulhatnak elő, így azt nem árt szakemberrel megvizsgáltatni
• A tapasztaltabbaknak érdemes az interneten, a várhatóan kiírandó pályázatok (forecast) közt is böngészni, s az előpályázatokra (pre-qualification) is odafigyelni
• A konzorciumi tagokkal nehézkes lehet a kommunikáció, különösen azok túlzott száma esetén
• Ismételt pályázáskor a korábban leírtakat összehasonlítják, s visszakérdeznek, ha eltérés akad, ezért nagyon konzekvensen kell kitölteni a kérdőíveket |
|
Efféle gondok csak nyertes pályázatok esetén jelentkeznek, ám addig a pontig nem könnyű eljutni. Az igen terjedelmes kiírások tüzetes áttanulmányozása nélkül nem szabad belekezdeni Brüszszelbe benyújtandó pályázat elkészítésébe. A kiírásnál a legfontosabb az, hogy megfejtsük, mit is szeretne támogatni az európai közösség. Fontos, hogy elképzeléseinket a Brüsszelben dolgozó külső bírálók is pontosan megértsék, s a tervben jól meghatározott „mérföldkövek” legyenek. „A nyerési esély mégis kicsi, Brüsszelben egy a tízhez” – állítja Bakonyi Péter.
Amennyiben nyerünk, a támogatási szerződést nem árt hozzáértő nemzetközi jogásszal véleményeztetni, hogy tisztába jöjjünk azzal, milyen jogi, gazdasági buktatókkal kell szembenéznünk. A munkát inspirálja, s a számonkérést segíti, ha a „mérföldkövek” elérésének időpontját pontosan meghatározzuk. Késés nincs!
A másik érzékeny pont a finanszírozás. A K+F keretprogram pályázatai esetén – a gazdasági társaságok számára – jellemzően 50 százalékos az önrész, amelynek meglétét szigorúan megkövetelik. Az alapos pénzügyi tervezés ezért nem spórolható meg, s inkább a teljes összeg 80-90 százalékának is rendelkezésre kell állnia, mivel a szerződésben Brüsszel 60 napra vállalja a fizetést, de a pénz felhasználásának alapos ellenőrzése miatt akár egy év is eltelhet a pénz megérkezéséig, különösen, ha az utolsó részlet kifizetéséről van szó.
