![]() |
Bátran nyilatkozhat Németh Lajos a várható időjárásról a televízióban, állandó jó időt azonban ő sem tud garantálni. Pedig a Mol Rt. egy héttel ezelőtt rendezett gázkereskedelmi konferenciáján, ahol a hosszabb távú időjárási tendenciákat próbálta előre jelezni, alig titkoltan ezt várták tőle. A tréfásan a földgázipari cégek házi meteorológusaként emlegetett szakember azzal a bizonyossággal léphetett az előadói emelvényre, hogy hallgatósága a legkevésbé sem akar egy közelgő zord télről hallani. Az átlagosnál hidegebb elmúlt télen ugyanis a hazai gázrendszer elérkezett lehetőségei határához, és néhány nagyfogyasztó megismerkedett a rövid gázkorlátozás kellemetlenségével is. Azt pedig, hogy a következő évben ne kerüljön sor ennél drasztikusabb intézkedésekre, jobbára csak egy enyhe tél garantálhatja. A hiányzó nagynyomású csővezetékek és gáztározók megépítésére kevés az idő, de nincs meg a beruházásokhoz szükséges több százmilliárd forint sem.
KORLÁTOZÁSI SORREND. Az időjárástan elismert szakértője ettől függetlenül semmi biztosat nem ígérhetett. Mindenesetre az ország hozzávetőleg 3 millió lakossági fogyasztójával együtt abban legalább biztos lehet, hogy a szolgáltatók nagy zimankó és gázhiány esetén sem szüneteltetik majd a háztartások gázellátását. A havária helyzetekre érvényes korlátozási sorrenden ugyanis földgázszolgáltatásról az országgyűlés által június 16-án éjjel elfogadott – az 1994-es helyébe lépő – új törvény (GET) nem változtatott. Ráadásul a kisfogyasztók számára más garanciákat is tartalmaz a gázpiac részleges megnyitását szolgáló törvény.
Mindez persze távolról sem azt jelenti, hogy a lakosság számára minden marad a régiben, jóllehet a lakossági piac jövőre még nem, csupán 2007 júliusában nyílik majd meg. A liberalizáció utolsó állomásaként ettől az időponttól léphetnek ki a szabadpiacra ugyanis a lakossági gázfogyasztók.
Ezt a szakértők nem vitatják. Molnár László, az Energia Központ igazgatója mégis figyelmeztet: a hazai gázárak az OECD országokban alkalmazottak hozzávetőleg felének felelnek meg, és a háztartások számára közvetlen előnyöket biztosító kettős árrendszer az energetikai cégeknél – Mol, MVM – több százmilliárd forintos veszteséget, torz iparstruktúrát, lakossági energiapazarlást és a GDP csökkenését okozta. A fokozatos felzárkózás persze már évekkel ezelőtt megindult, ám ennek pontos menetrendjét korábban nem rögzítették. A tarifakiegyenlítés lépéseit a szakértők szerint a pillanatnyi gazdasági és politikai érdekek, kényszerek határozták meg.
Hivatalba lépésekor a Medgyessy-kormány is ígéretet tett a gázárak elszabadulásának megakadályozására. Ennek megfelelően meg is kapta a kritikákat, amikor az idén májusban 12 százalékkal megemelte a földgáz árát. A támadások élét azonban valamelyest elvette a díjemelés bejelentésével párhuzamosan ismertetett, a lakossági fogyasztók terheinek mérséklését szolgáló kedvezményrendszer. Az október 1-jén hatályba lépő úgynevezett tömbtarifa-rendszerben az évente 1500 köbméternél kevesebbet felhasználó lakossági fogyasztók 6 százalék, a 3000 köbméternél kevesebb gázt használók 4 százalék kedvezményt kapnak, a teljes 12 százalékos emelést csak az e fölötti fogyasztásért kell megfizetni. Azaz a legkevesebb gázt használók a 12 százalékos díjemelésből csupán 6 százalékot érzékelnek majd és a nagyobb fogyasztók is megkapják az 1500, illetve 3000 köbméterig járó kedvezményeket.
|
Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója a cégére hárított újabb terhek ellenére fordulópontnak tartja a GET megszületését, illetve hatályba lépését. Szavai szerint az új törvény megteremti az alapot a magyar gázpiacnak az európai piacba való integrálásához. Emellett magában hordozza annak az ígéretét is, hogy megszűnik a jelenlegi pazarló fogyasztásra ösztönző kettős árrendszer. Ez a Mol számára azért is fontos, mert az árszabályozás eddigi visszásságai miatt a társaságnak 2000 és 2002 között mintegy 1 milliárd dollárnyi (!) veszteséget kellett elkönyvelnie.
MENETREND NYOLC ÉVRE. Mindenesetre a bányajáradékokra épülő rendszerrel a hazai földgázkitermelés árelőnyét a GET készítőinek szándékai szerint a lakossági fogyasztók kapják meg. Persze nem örökre. Az új törvény szerint a lakossági gázáraknak nyolc éven belül kell elérniük a nemzetközi szintet. A pontos menetrendet a gáz importárának mindenkori változása határozza majd meg. Ennek ellenére az már most teljesen egyértelmű, hogy a GET szerint a 3000 köbméternél kevesebb gázt használók a kormányzati ciklus végéig nem érzékelhetnek majd nagyobb mértékű áremelést, mint amekkorára 1998 és 2002 között sor került. (A Mol tájékoztatása szerint 1998-ban 28,32 forint plusz áfa, 2002-ben pedig 36,35 forint plusz áfa volt egy köbméter gáz lakossági ára, az áremelkedés tehát közel 30 százalékot tett ki.)
A megkötést persze másként értékeli a szakember és másként a politikus. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója nem érti, miért kell a kormánynak ilyen formában rögzítenie a 2006-ig lehetséges díjemelések mértékét. Ez ugyanis azt az érzést kelti, hogy a hivatalosan a piaci viszonyok kialakításán munkálkodó kormányzat tetszése szerint bármikor beavatkozhat a gázárak alakításába. A szakember ugyanakkor elismeri: a kisfogyasztók kétségtelenül védelemre szorulnak. A lakossági gázárak meghatározásánál GET szerint alapul vett importárak ugyanis a nemzetközi folyamatoktól függően – akár váratlanul is – jelentősen emelkedhetnek. Ezzel együtt Hegedűs az új törvényben szereplő kedvezményrendszernél jobb megoldásnak tartaná, ha a kormány a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) javaslatainak megfelelően szociálpolitikai eszközökkel próbálna segíteni a rászoruló lakossági fogyasztóknak.
A piaci liberalizáció idején a legkiszolgáltatottabbak a kisfogyasztók – közelíti meg máshonnan a kérdést Podolák György, az országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista alelnöke. A Mol gázkereskedelmi konferenciáján a többi között arról beszélt, hogy törvényi beavatkozás nélkül a gázpiac megnyitásának első és azonnali velejárója a fogyasztói árak gyors emelkedése lenne. Mivel a magyarországi gázárak mintegy 45 százalékkal alacsonyabbak az EU-tagállamokban érvényes átlagnál, a kisfogyasztók védelmére a kormánynak akkor is oda kell figyelnie, ha beavatkozása nem piackonform. Szavaiból az is érzékelhetővé vált, hogy a baloldali kormány hogyan képzeli el hosszabb távon a beavatkozást: miközben a szabadpiacon természetesen nem lehet kettős árrendszer, a közüzemi szolgáltatások területén a hatósági árszabályozás eltérítheti az árakat a piaciaktól.





