Sikkasztási ügyben nyomoz a rendőriség, a pénz pedig valahol eltűnt; ezért ivesz részt a nyomozásban az illetékes osztály – így indokolta Ferenczi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főigazgatója a K&H-botrány főszereplőjének bécsi elfogása után (lásd Én lenni diplomata című írásunkat) azt, hogy a szervezet pénzmosási ügyekre specializálódott szakemberei is részt vesznek a vizsgálatban. A vezérőrnagy azonban sietett leszögezni: a bűncselekményből származó összegek eltüntetése, vagyis a pénzmosás gyanúja csak a bank brókercégének befektetési tanácsadójával, Kulcsár Attilával és „nem az ügyfelekkel szemben” merült fel. A legfrissebb rendőrségi becslések szerint a nyomozás során mintegy 10 milliárd forintnyi összegnek kell a nyomára bukkanni.
| „Én lenni diplomata“ |
Kirgízia diplomatájaként távozott, gyanúsítottként térhet majd haza Kulcsár Attila. Alig pár órával azután, hogy az első budapesti kihallgatásán, múlt csütörtökön magát csak az ügyvédje által képviseltető, milliárdos sikkasz-tással gyanúsított Kulcsár ellen kiadták a nemzetközi elfogatópa-rancsot, az osztrák rendőrség, magyar segítséggel, már el is fogta Bécsben. A hazai sajtóin-formációk és – valószínűleg – rendőrségi „álkiszivárogtatások” szerint Ibizán nyaraló brókert az Opera előtt sikerült elkapni, az akció részleteinek ismeretében vagy azért, mert nagyon amatőr volt, vagy pedig azért, mert nagyon bízhatott esetleges hazai vagy külföldi segítőiben. A szin-tén a rendőrség által megszellőz-tetett információk ugyanis arról szólnak, hogy egy 10 millió eurós tőzsdei ügyletet megcsillantó sms-üzenettel csábították a helyszínre a leginkább saját „bőrének” megmentésén ügyködő brókert, aki ráadásul biztos lehetett abban, hogy a nyomozók az országból való távozása óta folyamatosan figyelemmel kísérték minden lépését, beleértve telefonhaszná-latát is. Szintén érdekes informá-ció, hogy a hírek szerint a bécsi thaiföldi nagykövetség telefon-számát is megtalálták nála, ami alátámasztja értesüléseinket, hogy még a nemzetközi elfogató-parancs kiadása előtt, akár hamis okmányokkal is a távol-keleti országba készült, de „papírgondjai” akadtak.
Ausztriába jutni egyébként nem jelentett számára gondot, még azután sem, hogy a Nemzetbiz-tonsági Hivatalt felügyelő politikai államtitkárnak, Tóth Andrásnak gyakorlatilag beismerő vallomás-sal felérő tájékoztatást adott. Két tiszteletbeli konzult is az ügyfelei között tudhatott ugyanis, akik pecsétes papírral segítették mindennapjait. Április óta az immár egy éve a Kirgízia tiszte-letbeli konzuljaként (is) tevé-kenykedő Erdős Endre Mercede-sét használhatta, azzal hagyta el az országot is; az autó sorsa ismeretlen. Tavaly októ-berig ráadásul Libéria Budapesten működő tiszteletbeli konzulja – az ugyancsak kuncsaft Nagy Károly – által kiállított gépkocsivezetői igazolása is volt. A diplomaták azzal indokolták alkalmazását, hogy befektetési tanácsadóként és a bank uniós kapcsolatokért felelős ügyvezetőjeként segítette Libéria, illetve Kirgízia üzleti kapcsolatait.
A Külügyminisztérium – sajtó-osztályán keresztül – egyébként arról tájékoztatta a Figyelőt, hogy a magyar államnak nincs különösebb beleszólási lehető-sége, melyik ország nyit hazánk-ban képviseletet, és annak veze-tésével kit bíz meg. A lapunknak megküldött lista számos érdekes nevet tartalmaz: Várszegi Gábor, a Fotex Rt. elnöke például Grena-da tiszteletbeli főkonzulja; kérdé-sünkre munkatársa nem kívánt nyilatkozni arról, hogy pontosan milyen módon képviseli a távoli országot. Mint megtudtuk, az adott államnak csak bejelentési kötelezettsége van a magyar külügy felé, amely – miután a tárca által nem részletezett módon ellenőrzi a konzul szemé-lyét – megadja a hivatal engedé-lyét. 1999-től néhány hazánkban működő konzulátus kezdeménye-zésére a magyar Külügyminisz-térium körbélyegzővel ellátott igazolást is kiadott egyes munka-vállalóknak, így Kulcsár Attilának is. A tárca – valószínűleg éppen ezen ügy miatt – elrendelte a tiszteletbeli konzulátusok műkö-désére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. |
|
PÉNZMOSÁS?
Pénzmosásra utaló jelekről a rendőrségnél is egyértelműbben beszél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely a botrány kirobbanásakor, a szabálytalannak ítélt Pannonplast-felvásárlás ügyében hozott határozata után büntetőfeljelentést is tett a rendőrségen, majd a múlt héten – a nyomozás június 30-i megtagadása után – kiegészítette beadványát. „
A K&H Bank (…) 1999 januárjától 2003 júliusáig mintegy 1500, a brókercég pedig a fúzió óta mintegy 50 pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentést tett a Rendőrségen a pénzmosás elleni törvény előírásai szerint. Ezek között több olyan is volt, amely Kulcsár Attilával közvetlenül összefüggésbe hozható, azonban az ORFK pénzmosási ügyekkel foglalkozó részlege egyetlen esetben sem igazolt vissza bűncselekmény alapos gyanújára utaló adatot” – írja a PSZÁF közleménye, ami azt sejteti, hogy a rendőrségnek a korábbinál kiterjedtebb módszerekkel, esetleg az ügyfélkör ügyleteit is bevonva kellene nekifutnia a K&H-sztorinak.
Az egyes ügyfelek esetleges beavatottságát egyelőre kizáró rendőrségi vélemény és hangsúly persze érdekes néhány furcsa ügylet és átutalás ismeretében, amelyekről a Figyelő – csakúgy, mint több más lap – megbízható forrásból értesült, és amelyek ügyében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. feljelentést is tett (lásd Csiki-csuki című írásunkat).
Ezek a tranzakciók arra utalnak, hogy a Kulcsár Attila által teljesen elkülönülten kezelt ügyfélkör egyfajta „fekete dobozként” is funkcionálhatott, amelyben – zárt körben – úgy foroghatott a pénz, hogy az ügyletek pontos lefolyásáról az átutalások feladója, legalábbis a dokumentálható megállapodások alapján, mit sem tudott, a tranzakciók fogadói pedig szintén az ügyfélkör tagjai voltak.
A rendőrségnek az is felkeltheti a figyelmét, hogy a kiemelt ügyfeleket tartalmazó listán és egyben az átutalások felvevői között több off-shore cég is van, melyek tulajdonosainak kilétét homály fedi. Főleg ez utóbbi ok miatt tartják az úgynevezett adóparadicsomokban működő cégeket egyben a bűnös pénzek eltüntetésére is alkalmasnak.
ÜGYFÉLKÖRÖK. Lapunk betekintést nyerhetett egy, a K&H Equities egyik vezetője által elismerten Kulcsár Attila számítógépéről származó, a bank megfogalmazása szerint 069-es kóddal ellátott, 177 nevet tartalmazó listába, amely a különleges elbírálást élvező ügyfelek nevét és címét tartalmazza.
| Csiki-csuki |
Számos vizsgálat kíséri az ÁAK Rt. szabad pénzeszközeinek felhasználását a K&H-botrány kipattanása óta. Az Állami Számvevőszék például soron kívüli ellenőrzést rendelt el az autópálya-kezelő cégnél, értesüléseink szerint egyebek közt azért, mert a társaság a második negyedévben összes-ségében 4 milliárd forintot fizetett ki a K&H Equities egyes kiemelt ügyfeleinek számlájára: a washingtoni bejegyzésű off-shore cég, a Britton Llc 3,2 milliárd forintot kapott, 800 millió forint pedig más számlákra került. A gyanú szerint a sztrádacég végül csak azért tudta pozitív szaldóval és tisztes hozammal elhozni a pénzét a brókercégtől, mert a szintén a kiemelt ügyfélkörhöz tartozó Betonút Rt. átutalásával pótolták a hiányt. A kifizetések jogcíméről egyelőre semmit sem tudni. Az ÁAK Rt. máris feljelen-tést tett, mert megítélésük szerint a brókercég tudtuk és előzetes jóváhagyásuk nélkül a saját céljainak megfelelően használta a pénzüket, és a feljelentők között van – informá-cióink szerint – a Betonút Rt. is.
Szintén az állami sztrádacég furcsa ügylete volt az az állampapír adásvétel, amelynek során a kötvényeket a társaság – a tőkepiacon szokatlan módon – az elsődleges forgalmazó megkerülésével szerezte be a szintén Kulcsár Attila által kezelt kiemelt ügyfelek egyikétől, az Autó Danubia Kft.-től. A cég több – ugyancsak az ügyfélkörbe tartozó vállalkozás – számlájára kérte az ellenérték átutalását, ezeket a cégeket pedig a PSZÁF határozatában a szabálytalan Pannonplast-felvásárlási akció részeseiként nevezte meg. Információink szerint egyébként az állampapír ügyletekről az ÁAK Rt. felé prezentált szerződéseket utólag, a felügyeleti vizsgálat megkezdése után készítették és visszadátumozták. |
|
A Figyelő a céghálóra is kiterjedő vizsgálataiból kiderül: az ügyfelek között számos, jól elkülöníthető üzleti csoport fedezhető fel, amelyek többnyire egy-egy, közvetetten hozzájuk köthető off-shore vállalkozással is kapcsolatban állnak. Egyfajta modellként értékelhető, hogy az üzleti csoporthoz köthető magánszemélyek, az általuk jegyzett magyarországi vállalkozások és a hozzájuk kapcsolható off-shore cégek egyaránt tagjai az ügyfélkörnek.
Ilyen példát szolgáltat a Britton-szál, amely az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a legérdekesebb szerepet játszó csoportot fedi, és a washingtoni bejegyzésű Britton Interinvest Llc nevű társasághoz kapcsolódik. Ezt az off-shore céget, a szabálytalannak ítélt Pannonplast-felvásárláskor a PSZÁF határozata is megnevezte mint az akcióban részt vevő magyarországi bejegyzésű Britton Kft. egyik tulajdonosát, ráadásul a külön részletezett furcsa, állami pénzátutalások titokzatos fogadója is ez a vállalkozás.
A magyarországi kft. részese még Kerék Csaba is, aki – mint azt lapunknak is elismerte (Figyelő 2003/29. szám) – nemcsak baráti viszonyban volt Kulcsár Attilával, de különböző szintű üzleti kapcsolatokat is ápoltak, a brókercégnél is vele állt kapcsolatban. A Brittonhoz – szorosabban vagy lazábban – számos egyéb vállalkozás és magánszemély köthető az ügyfelek közül. Ilyen például Forró Tamás televíziós műsorvezető és felesége, akiknek egyik közös cégében, a Tízezer Kft.-ben 2001 ősze és 2003 nyara között többségi tulajdonos volt a Britton Kft. A cég leányvállalata, a BR Immobilia Kft., a beruházáshoz a területet biztosító erdélyi nagyvállalkozóval, Alexandru Mudurával közösen tulajdonol egy nagyváradi bevásárlóközpontot.
| Ki mit nem tudott? |
| „A PSZÁF a K&H bankcsoport felügyelete során a jogszabá-lyokban előírt minden kötelezett-ségének eleget tett, nyomozati jogköre nincs, hatásköre a bűncselekmények felderítésére nem terjed ki. (…) A felügyelet eszköztára pedig úgy lett törvényi úton kialakítva, hogy feltételezi a felügyelt intézmény együttműködését és jogkövető magatartását” – e mondatokkal védekezett a szervezetet ért támadásokra a pénzügyi felügyelet vezetése. Amint a Figyelőnek nyilatkozó – és a későbbi bírósági munkában esetleges személyes részvétele miatt névtelenséget kérő – pénzügyi-igazságügyi szakértő állítja: Kulcsár Attila a külső és belső ellenőrzéseket könnyedén ki tudta kerülni, feltéve, hogy volt „segítsége”. A szakember szerint ugyanis a „magányosan sikkasztó bróker” elmélete nem állja meg a helyét; Értesüléseink szerint egyébként a hatóságok kezében van egy, a K&H és az ABN Amro fúziója idejéből származó email, amelyben maga a vezérigazgató ad meghatalma-zást Kulcsár Attilának azzal, hogy az általa kezelt ügyfélkörnek a bank semmilyen kivonatot nem küld, a kliensekkel kizárólag a befektetési tanácsadó tartja a kapcsolatot. Szakértőnk szerint ilyen vagy ehhez hasonló, explicit vagy hallgatólagos jóváhagyás kellett ahhoz, hogy a brókercég–hez telepített külön belső ellenőr „ne vegyen észre semmit”, a kivonuló felügyeleti szakembe-reket ilyen módszerrel könnye-dén ki lehet játszani. „A PSZÁF emberei nem nyomozók” – mondja, majd hozzáteszi: szúró-próbaszerűen vizsgálódnak, a meghamisított külső kimutatá-soknak köszönhetően mindent rendben lévőnek találhatnak. A felügyelet közleménye most súlyos, vezetői felelősséget, szándékos bűncselekményt is felvető mondatokat tartalmaz. „A K&H Equitiesnél olyan jogsértő eszközöket alkalmaztak, amelyekkel szándékosan kikerülték az ellenőrzési pon-tokat. Így a belső ellenőrzést, a könyvvizsgálót és a felügyeletet is megtévesztve, szervezetten, külön felsővezetőnek tulajdonított előírásokkal biztosítottan burkolttá, rejtetté tették a visszaéléseket, az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra egyetlen személyt jelöltek ki” – írják, majd minderre bizonyítékot sejtető állításokat hoznak fel. „A felügyelet (…) részére átadott információk nem egyeztek meg a banknál nyilvántartott információkkal. Például, a K&H Befektetési Rt. és az ABN Amro Equities (Hungary) Értékpapír-kereskedelmi Rt. közötti ügyfélál-lomány-átruházás során a 2001. július 30-án a felügyelethez bejelentett átruházott állomány adatai nem egyeztek meg a ténylegesen átruházottakkal.” – állítják. Ez azért is érdekes, mert a fúzió idején a felügyelet úgy-nevezett teljességi nyilatkozatot is kapott, amelyben a brókercég vezetői kijelentik: nincsenek olyan tranzakciók, amelyeket nem rögzítettek volna megfele-lően a felügyelet számára átadott kimutatások alapjául szolgáló bizonylatokon. |
|
A létesítmény kivitelezője az Orbán-kormány idején állami autópálya-megrendelésekkel alaposan kistafírozott Betonút Rt. volt, amely – csakúgy, mint egyik tulajdonosa, a korábban MSZP-s fővárosi képviselő, Garamszegi Gábor, Mudura és a vállalkozó magyarországi cége, a Ramexa Rt. – Kulcsárral intéztette értékpapírügyleteit. A Britton Llc-vel egyazon címen található az ugyancsak az ügyfélkörbe tartozó First Capital Invest Llc (amely lapértesülések szerint ugyancsak részt vett a Pannonplast-felvásárlásban) és az Intercorp Holdings is.
SZÁLAK. Egy másik – az előzőtől nem teljesen függetleníthető – üzleti szál szintén számos hazai vállalkozásból, magánszemélyből áll, s ugyancsak egy Egyesült Államokban bejegyzett off-shore cégtől kiindulva fejthető fel. Az Ashmore Investments Llc a kisebbségi tulajdonosa ugyanis az Autó Danubia Kft.-nek, amelyet az ÁAK Rt. nevezett meg szintén a Pannonplast-felvásárlási ügyben, miután a társaság ettől a – ugyancsak Kulcsár ügyfélkörébe tartozó – cégtől vásárolt állampapírt, a vételárat pedig a szabálytalannak minősített akció során használták fel. Az Autó Danubia Kft. másik tulajdonosa és egyben ügyvezetője, Libéria tiszteletbeli konzulja, Nagy Károly, aki saját befektetési tanácsadójának, Kulcsár Attilának tavaly októberig konzuli sofőri igazolást adott. A konzulátussal – és Nagy Károly lakhelyével – megegyező címre van bejegyezve az értékpapírjait szintén a befektetési tanácsadóval kezeltető Panoráma Szálloda Rt., amelynek korábban a Kommunista Ifjúsági Szervezet utódjaként működő Demisz volt a tulajdonosa, később az Autó Danubia, majd az Ashmore jegyezte, 1993 és 1996 között pedig Karl Imre, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő volt az elnöke, aki ugyancsak kapcsolatban állt Kulcsárral. Az off-shore cég kézbesítési megbízottja egyébként Nagy Károly. Az MSZP-s vonalhoz tartozik az is, hogy a párt egyik jelenlegi országgyűlési képviselőjének a felesége is a K&H Equitiesnél kezeltette a pénzét, tudomásunk szerint Kulcsár Attilánál. A képviselő nem járult hozzá neve közléséhez.
KONZULI KAPOCS. Kirgízia tiszteletbeli konzulját, az 1995-ig a K&H Bank főosztályvezetőjeként dolgozó Erdős Endrét nemcsak magánszemélyként látta el befektetési tanácsokkal Kulcsár Attila, de családi cégét, a felesége által jegyzett Séva-Lux Bt.-t is ügyfelei között tudhatta. A kis forgalmat lebonyolító, fő tevékenységéül ingatlanforgalmazást megjelölő vállalkozás kültagja egy floridai off-shore vállalkozás. Kirgízia tiszteletbeli konzulátusának telefonszámán egyébként a kaszinóüzemel-tetéssel foglalkozó Szerencsekerék Kft. jelentkezik, amely tulajdonosával, az osztrák Casinos Austria International Gmbh-val együtt jegyzi – az értékpapírügyleteit ugyancsak a befektetési tanácsadónál intéző – Magyar Játékkaszinó Szórakoztatásszervező Kft.-t.
A Kulcsár-féle off-shore cégek között lelhető fel az American-Hungarian Fashion House Inc, amelynek magyarországi kapcsolatai magánszemélyként és cégként is a befektetési tanácsadóval intézték ügyeiket. Az off-shore cég egyik érdekeltsége – közvetve – a Pál és Cápa Kft., kézbesítési megbízottja pedig a kft.-ben résztulajdonosként szereplő Endrényi Éva, akit Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke, a Magyar Nemzet egyik – kapcsolatuk jellegét firtató – cikke után „jó ismerősként” határozott meg.
Az általa vezetett céggel és magánszemélyként is ügyfele volt Kulcsárnak a Sláger Rádió Rt. és vezérigazgatója, György Gábor, hasonló felállásban a Taverna Holding Rt., két igazgatósági tagja magánszemélyként és a holding által tulajdonolt Investment és Management Kft., valamint a Népszava jelenlegi tulajdonosa Börcsök Dezső, a lapot korábban jegyző ESMA Kft., illetve egyik tulajdonosa és ügyvezetője Bleuer István.
Lapértesülések szerint Kulcsárral dolgoztatott továbbá az Altus Rt., a Demján Sándor-féle csapathoz tartozó Nyúl Sándor és a TV2 elnöke, Pintér Dezső is. Gyurcsány Ferenc sportminiszter a Népszabadságnak leszögezte: a tulajdonába lévő Altus Rt., valamelyik leányvállalata az elmúlt négy évben többször állampapírt és befektetési jegyet vásároltak a K&H Equitiesnél, és különleges elbánásban nem részesültek.
