Egyre rövidebbek lesznek a nappalok, s a legtöbben behúzódunk a lakásba. Ilyenkor a szabadidőnk mind nagyobb részét töltjük kedvenc filmjeink vagy tévéműsoraink társaságában. Az új digitális világban azonban nem olyan könnyű a televíziókészülék kiválasztása. Két évtizede így merült fel a kérdés: Videoton vagy Orion? Ez ma már így szól: hagyományos, plazma, LCD tévé, avagy házimozi projektor legyen az otthoni mozi lelke? Az akkoriban igen drága és irigyelt „színes csodakészülékekkel” szemben a mai csúcsmodellek egyaránt rengeteget tudnak, s köztük legtöbbször árnyalatnyi a különbség.
Képminőségben azonban viszonylag nagy a szórás a videó kivetítők, azaz a projektorok összehasonlításakor. Itt legalább tucatnyi neves gyártó jóval több mint száz modellje vásárolható meg. Képminőségét tekintve az alsó középkategória sztárja lehet a csupán 1900 euróba (475 ezer forintba) kerülő Canon Xeed SX50-es típus.
A készülék különlegessége, hogy sem az LCD, sem a DLP készülékek családjába nem skatulyázható be. Az eddig csak a drágább, egymillió forint körüli JVC vagy a profi Ducane készülékekben alkalmazott liquid crystal on silicon (LCOS) technológia beépítése azt eredményezi, hogy nappali fényviszonyok mellett is jól látható, gyönyörű, „tű éles” képet kapunk. Vételét annak is érdemes megfontolnia, aki prezentációs és házimozi célból egyaránt használná azt. A készülék 2300 lumenes fényerővel és 1000:1-es kontrasztaránnyal kerül forgalomba, s ez ebben az árkategóriában nagyon jó ajánlatnak számít.
A projektorok legnagyobb hátránya, hogy a gép lelkét, a nagyon erős lámpát 1500-3000 üzemóra után – azaz akár már egy-másfél évi intenzív használatot követően – cserélni kell, ami rettenetesen drága mulatság: körülbelül 100 ezer forint alkalmanként. Így a tévéműsorokra és más egész napos üzemre nem tekinthetők gazdaságos megoldásként.
Ráadásul egy projektor ugyan lehet viszonylag szép tárgy, a nappali díszévé és a tulajdonos büszkeségévé azonban aligha válhat. Kitűnően alkalmas viszont erre a 800 ezer forintért kapható Panasonic plazma televízió, a technicista elnevezésű TH-42PA30E típus. A 106 centis képátlójú, 16:9-es képarányú masina ugyanis nem csupán szép képével tűnik ki árszintjének versenytársai közül, hanem külalakjával is.
Jóval magasabb árkategóriába tartozik a Samsung új, szintén széles képernyős, de a plazmánál egy leheletnyivel jobb, LCD technológiát használó televíziója, az LW40A23W kódjelű típus, amely 2 millió forintot kóstál. Ezért az árért azonban meghökkentően éles képet kapunk, s a lapos televíziókra jellemző – különösen közelről nézve feltűnő – zavaró pixelesség, túlzott kontrasztosság és mesterkélt képi hatás szinte észrevehetetlen. A képernyő mérete 101 centiméter, a digital natural image engine (DNIe) képtechnológia pedig a helyzet magaslatán áll.
