Módosított krumpli
Pudingporokhoz
Az európai burgonya jó részét nem közvetlen fogyasztásra, hanem az ipari nyersanyagnak termelik; a pudingporok, szószok, vagy a papír- és textiliparban használt ragasztók mind-mind a krumpliban található keményítőből készülnek. A burgonya azonban nem csak egyféle, hanem két különböző típusú keményítőt tartalmaz: az amilózt és az amilopektint, amelyek közül viszont csupán az utóbbi felel meg az ipar céljainak. Mivel az amilóz eltávolítása költséges folyamat, világszerte folynak arra irányuló kutatások, hogy a burgonya általában 80 százalékos amilopektin tartalmát 100 százalékra növeljék. És bár genetikai módosítással már sikerült ilyet előállítani, a német Fraunhofer Institut mérnökei most hagyományos keresztezéssel nemesítettek az ipar számára ideális krumpliváltozatot.
A génmódosított, amilózmentes burgonyát egyetlen gén kiütésével sikerült megvalósítani, és a német genetikusok is ezt a megközelítést alkalmazták. Ők azonban nem molekuláris biológiai módszerekkel szabadultak meg a géntől, hanem egy, a nemesítők által is gyakran használt anyag, az etil-metán-szolfonát adagolásával. Ez ugyanis mutációt idéz elő a növények sejtjeiben. A tudósok több száz magot kezeltek a méreggel, s a felnövő növények közül könnyen kiválaszthatták az amilózmenteseket; ezeket aztán már ismert fajtákkal keresztezve állítottak elő betegségeknek is ellenálló variációkat. Az új burgonyaváltozat hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet.
Keményítőszemcsék. Puding lesz belőlük.
