Az EU-költségvetés elfogadása még gazdasági békeidőben sem számít egyszerű menetnek. A válság miatt megtépázott állami költségvetések mellett az is nehezíti a helyzetet, hogy a nettó befizető országok amennyire lehet, meghúznák a nadrágszíjat. A másik oldalon a nettó kedvezményezettek állnak, köztük Magyarország kapja a harmadik legtöbb pénzt Lengyelország és Görögország után – vázolta Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője.
A vita nem új keletű, már az előző hétéves időszak tervezésénél is hasonlóan feszült volt a helyzet, attól függően, hogy ki mennyit tesz be a közösbe, vagy mennyit „vesz el” onnan. Nem éppen jó hír, hogy az előző alkalommal fél évig húzódott a megegyezés.
Már az is felmerült, hogy a briteket és a franciákat kihagynák a szavazásból. A tárgyalásokat egyhangú döntéssel kellene lezárni, de például a brit vezetés a költségvetési keret megemelése esetén vétóval fenyeget. A franciák szintén nettó befizetők, de saját érdekükből adódóan ők a mezőgazdasági támogatások csökkentését ellenzik. Az XTB vezető elemzője szerint a két ország esetleges kizárása a szavazásból az egész unió szerkezetét megrengetné, és a britek uniós tagságával kapcsolatban is jelentős bizonytalanságokat hozna.
Idegesség a piacokon
Az elhúzódó vita a következő hetekre nyomás alatt tarthatja az eurót, amely egyébként is elég hektikusan ingadozott az elmúlt napokban. Hétfőn este az „tett be” a közös fizetőeszköznek, hogy a Moody’s hitelminősítő megvonta a legjobb „AAA” adósbesorolást Franciaországtól. Kedden, miután biztató hírek érkeztek az amerikai költségvetési szakadék háza tájáról, az erősödő kockázatvállaló hangulatban az euró a dollárral szemben 1,28 fölé erősödött. Este viszont a görög szappanopera újabb fejezete (nem sikerült megállapodni a görög hitelcsomag következő részletéről) nyomta 1,27 alá a közös pénzt.
Egy a 27-ből
Még maguk a hitelezők sem értenek egyet abban, hogy miként lehetne fenntartható pályára állítani a görög adósságot, amelynek 2020-ra a GDP 120 százalékára kellene csökkennie a mostani 170 százalékról. És itt még nem a 27 ország közös büdzséjéről, „csak” a görögök finanszírozásáról van szó – tette hozzá az elemző.
| Tőzsdei tipp: Ne most kezdjünk bele a devizakereskedésbe! |
| Soós Róbert arra számít, hogy péntek este még nem lesz aláírásra kész a megállapodás, az elhúzódó viták pedig rosszkedvű, bizonytalan hangulatot hozhatnak, így a piacok elveszíthetik a múlt pénteki és a hétfői emelkedés nyereségét. A héten amúgy is hektikus lehet a kerekedés: a New York-i tőzsde csütörtökön zárva lesz, pénteken pedig rövidebb ideig tart nyitva, így a kevésbé jelentős hírek is nagyobb kilengéseket hozhatnak. „Aki még nem edzett hosszú éveket a devizapiacon, annak nem ajánlott, hogy a következő napokban kóstoljon ebbe bele” – tanácsolja a szakértő. |
A forint meglepő módon állja a sarat, és egyelőre a kedvező reálkamat megfelelő védelmet biztosít neki, így 280 környékén kezdte a szerdai napot. A legújabb kiigazító csomag – benne a bankadó szinten tartása vagy az energetikai cégek 50 százalékos adója – viszont hosszú távon gyengíti a forinttal kapcsolatos várakozásokat.
Közel-keleti feszültség az olajpiacon is
Az izraeli-palesztin konfliktus lehet az egyik hajtóerő az olajpiacon, amíg ez a feszültség fennáll, addig a Brent jegyzése várhatóan emelkedik. Az északi-tengeri olajfajta árfolyama az előző napokban lekövette az euró-dollár árfolyamot: ahogy erősödött a zöldhasú, úgy esett 109 dollárig az árfolyam. Most visszakorrigál a jegyzés, de hosszabb távon a világgazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek miatt óvatosan csökkenő sávban van az árfolyam.
További részletekért kattintson a videóra!
