Jelenleg csak a válás vagy az életközösség felbontása, vagyis különélés után jogosultak a (volt) házastársak tartásra, amennyiben önhibájukon kívül nem képesek eltartani magukat. Bár a köznyelv asszonytartásnak hívja ezt a szabályt, nem árt tudni, hogy nem csak a nők, hanem a férfiak is igényt tarthatnak rá. Az élettársaknak eddig nem volt kötelező a szakítás után tartást fizetni.
Jövőre már a volt élettárs is kérhet tartást
A 2014. március 15-től életbe lépő új Ptk. azonban már náluk is előírja a kapcsolat megszűnése után a tartási kötelezettséget – írta a seveled.cafeblog.hu. S nemcsak a bejegyzett élettársak számára. Így tehát azok is egyfajta védettséget kapnak a kapcsolat felbomlása utáni időkre, akik papíron nem szentesítik együttélésüket.
Ez megnyugtató lehet azok számára, akiknél gyermek is születik a kapcsolatból. Hiszen így nem csak a gyerekre járhat majd tartásdíj, hanem maga a gyermeket nevelő szülő is kaphat anyagi támogatást volt párjától.
Az új szabályok értelmezéséhez Koncz Tibor családjogásztól kértünk segítséget.
Akkor lehet tartást követelni a volt élettárstól, ha legalább egy évig együtt élt a pár
Fotó: Shutterstock
Ami egyezik
A házastársi tartásra az a fél jogosult, aki önhibáján kívül nem képes eltartani magát, s ez a szabály lesz érvényes az élettársi kapcsolatoknál is. Egyezés lesz abban is, hogy nem köteles tartást fizetni az, aki ezáltal veszélyeztetné a saját maga vagy gyermeke eltartását.
A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult. Abban sincs különbség, hogy ha valaki új kapcsolatot létesít (megházasodik vagy élettársa lesz), akkor már nem lesz köteles tartást fizetni neki az exe.
Az érdemtelenségi szabályt is egy az egyben alkalmazni kell az élettársaknál. Ami azt jelenti, hogy nem érdemli meg a tartást az, akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához, illetve az élettársi kapcsolat megszűnéséhez. S a házastárshoz hasonlóan az élettárs sem lesz jogosult a tartásra, ha az elválás után volt társával, vagy a vele együtt élő hozzátartozóval szemben durván, sértőn viselkedett. Az érdemtelenség elbírálásánál pedig az élettársaknál is figyelembe kell majd venni annak a félnek a viselkedését is, aki a sértésre hivatkozott.
Mindkét státusnál lehetséges (lesz) az egyszeri, egyösszegű tartás is, amiről közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban állapodhatnak meg a felek.
Ami eltér
Lesz azonban néhány különbség is a házastársi tartáshoz képest. Az életközösség megszűnése után csak akkor lehet majd tartást követelni a volt élettárstól, ha legalább egy évig együtt élt a pár, és kapcsolatukból gyermek is született. S persze ha az alapszabály él, hogy önhibáján kívül nem tudja magát eltartani a volt társ.
A házastársi kapcsolatnál ezzel szemben akkor is járhat a tartás, ha egy évnél rövidebb ideig tartott a frigy. De ebben az esetben csak annyi időre lehet rá igényt tartani, ameddig az életközösség fennállt. Ennél hosszabb tartásról csak bíróság dönthet, méltányossági alapon.
A másik különbség, hogy házastársaknál méltányosságból akkor is kérhet tartást a volt párunk, ha öt év eltelte után válik rászorulttá. Ex-élettársaknál ez a lehetőség csak egy év eltelte után él majd.
Az élettársi tartás elvileg egynemű párok esetében is járhatna. De éppen azért, mert az egyéves együttélés mellett a közös gyermek is feltétel, így ezeknél a kapcsolatoknál továbbra sem lesz kötelező tartás.