Eredmény nélkül ért véget a 27 ország állam- és kormányfőinek tanácskozása. Diplomaták közlése szerint nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését hajlíthatatlanul követelő britek és az ennél kompromisszumkészebb tagországok között keletkezett.
David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg ezer milliárd euró fölöttire tervezett hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta csökkenteni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói. A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői, vagyis Németország esetében haladja meg a közös alapba befizetett nemzeti hozzájárulás a legnagyobb mértékben az ország által támogatások formájában visszakapott összeget. Franciaországnak az volt a fő gondja, hogy megőrizze a mezőgazdasági termelők eddigi támogatásának a mértékét – lévén az első számú haszonélvezője az unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitikának.
Az agrártámogatások ügye mellett számos egyéb ponton is kiderült, hogy nem csupán a tervezett költségvetési kiadások főösszegét illetően maradtak fenn nézeteltérések, hanem abban is, hogy milyen arányban osszák el a pénzt az egyes támogatási-fejlesztési programok között.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy felhívta a figyelmet arra: bár a brit követelésnek nem tettek eleget teljes mértékben, a legutolsó tervezetek az eredeti elképzelésekhez képest már így is 80 milliárd euróval megrövidítették a költségvetési keretet. Van Rompuy megfogalmazása szerint a csütörtök-pénteki tanácskozássorozat így is “mutatott annyi közeledési potenciált” a tagállami vélemények között, hogy megfelelő előkészítés után jövő év elején lesz esély a megegyezésre. Általános a vélekedés, hogy a keretköltségvetés ügyében a jövő év elején, januárban vagy februárban újabb uniós csúcstalálkozót tartanak.
David Cameron a csúcstalálkozó után azt hangsúlyozta: nem sikerült elég haladást elérni a “pótlólagos kiadások” visszafogásában. “Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt is” – mondta, megismételve azt az érvet, hogy ha a válság időszakában a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor ugyanezt kell tennie az uniónak is. Cameron leszögezte: “most nem annak van itt az ideje, hogy a pénzt a büdzsé egyik részéből a másikba tologassuk”.
Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt. “Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt” – mondta.
Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy meg kellene változtatni azt a rendszert, amelynek alapján a britek jelentős összegeket kapnak vissza az általuk a közös kasszába befizetett, de fel nem használt pénzekből.
