A miniszter úgy vélte, “sajátos” Brüsszelben ünnepelni március 15-ét, a magyar szabadság ünnepét, mert Brüsszelből nézve szerinte Magyarország periféria, az unió külső határa, amely általában nem számít, legfeljebb, ha valami megrendítő dolog történik a közelben, mint például most az ukrajnai események. Balog Zoltán szerint ugyanakkor a brüsszeli magyarok végvári vitézeknek számítanak, akik a magyar érdekekért harcolnak. Külön köszönetet mondott azoknak, akik nem magyarként is kiálltak Magyarország mellett.
Egyszerre vagyunk jelentéktelenek és fontosak
“Merhetnénk-e bármelyik népre Európában azt mondani, hogy nem szabadságszerető?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, aki szerint Magyarország szabadságát Európában egy olyan közösségben kell megvédeni, amelynek ez az alapértéke. “Ennek a nevében minket gyakran és súlyosan bírálnak” – mondta, hozzátéve: Brüsszelben nem a nagy, egy és oszthatatlan szabadság eszméjéről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul az egyes nemzetek, közösségek, egyes egyének szabadsága a többiekéhez.
“Amikor Brüsszelben Magyarországról van szó, egyszerre vagyunk kicsik és jelentéktelenek, máskor meg fontosak, középpontba helyezettek, hogy ne mondjam, célkeresztben” – fogalmazott a tárcavezető. Balog Zoltán szerint bár más országok is kerülnek konfliktusba az Európai Bizottsággal, a brüsszeli magyar ügyek túlmutatnak a konkrét félreértéseken. Megjegyezte azt is, hogy a magyar kormány az unióval folytatott vitákat “a jog asztalánál” mind megnyerte.
“Ők – nem tudom pontosan, kik ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát, mert mi – mondják ők – nem úgy tiszteljük a szabadságot, ahogyan ők szeretnék” – fogalmazott Balog Zoltán. Úgy vélte, mindezek mögött egy olyan szabadságharc húzódik meg, amelyben a kormány élhetőbbé és szabadabbá akarja tenni az emberek életét, amiért meg kell küzdenie a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel. A tárcavezető szerint minden, ami Magyarországon növeli a szabadságot, az máshol érdeksérelmet jelent. Így például érdeksérelmet okoz a részben a bankadóból finanszírozott családi adókedvezmény, a devizahiteltől való szabadulás pedig növelte az érintettek szabadságát, de sértette a bankok érdekeit.
Rezsicsökkentés=több szabadság
“Amikor csökkenek az energiaszámlák, az több szabadságot jelent azoknak, akik kétszer fizették meg a kommunizmus árát, egyszer 1990 előtt és egyszer az után” – szögezte le Balog Zoltán a rezsicsökkentésről. A tárcavezető szerint 1990 legnagyobb tapasztalata, hogy a szabadság és a demokrácia nem lesz egyenlő automatikusan az igazságossággal, mert amióta nincs tényleges vasfüggöny, azóta is szociális vasfüggönyök szabdalják fel Európa térképét.
Minden olyan küzdelemben, amelyben az Európai Unió azért küzd, hogy a szabadság eszméje a polgárok mindennapi szabadsága legyen, szövetségesei vagyunk az Európai Uniónak – szögezte le. A megemlékezésen Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője külön megemlékezett azokról a hősökről, akiknek a neve nem vált ismertté. Mint mondta: kivételes bátorságukkal nemes ügyért álltak ki, a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, hogy ma a média igazi európai tavasznak nevezné mindazt, ami 1848-ban történt, amikor az emberek már nem tudták elfogadni, hogy úgy kelljen élniük, ahogyan addig, demokratizálódásra és polgári átalakulásra vágytak.
