Egy ikrekkel várandós 26 éves pompeji asszony férjével egyetértésben úgy döntött: világra hozza életképtelen magzatait, hogy szerveiket átültethessék. Az orvosok a két magzatnál gyógyíthatatlan genetikai deformációt – a koponyaboltozat hiányát – állapítottak meg. A pompeji házaspár elhatározását azzal indokolta, hogy a csecsemők elhunytával szerveiket eladományozzák, s ezzel mások meggyógyulhatnak. „Szentecskéink élete leheletrövidségű lesz, ám ha a tőlük megtagadott élettel másokét meg lehet menteni, akkor nem volt hiábavaló szenvedésük, és értelmet nyer a mi fájdalmunk is” – mondja a vallásos Michela Ingenito a Corriere della Serának nyilatkozva.
Olaszországban nagy visszhangot váltott ki a terhessége hatodik hónapjában lévő kismama döntése, amelyet szakértők mind orvosi, mind etikai szempontból kérdésesnek ítélnek. Orvosi vélemények szerint az újszülötteknek majd egy hónapig életben kellene maradniuk ahhoz, hogy szerveiket mások gyógyítására megnyugtatóan át lehessen ültetni.
Márpedig a most születendő csecsemők esetében említett (acrania) genetikai hiba erre legfeljebb néhány nap esélyt nyújt. Itáliában hasonló kísérletre az utóbbi években kétszer volt példa. 1996-ban az újszülött mindössze két óráig élt. 1998-ban viszont egy hasonló genetikai hibával – koponyacsonthiánnyal – született kisfiút tíz napig életben tudtak tartani, s elhunytakor szívét átültették, ám az csak néhány óráig dobogott az új szervezetben. Elio Sgreccia pap, a római katolikus egyetem bioetikai központjának igazgatója nagyra értékeli a házaspár döntését, beleértve különösen azt, hogy elutasítják az abortuszt. Ugyanakkor az egyház nevében kifogásait is megfogalmazza, hogy egy beteg újszülöttet azért tartsanak mesterségesen életben, hogy szerveit hasznosíthassák.
[Népszabadság]
