Válková a hét végén az Echo24.cz cseh internetes napilap azon kérdésére, hogy mi a véleménye a csehszlovákiai németek második világháború utáni kitelepítéséről, azt felelte: “A lehető legrosszabb. Értem, hogy ez reagálás volt arra, ami előzőleg a csehekkel történt. Ugyanakkor a protektorátusban nem volt éppen a legrosszabb (helyzet).”
Az igazságügyi miniszter nyilatkozatának utolsó mondata azonnal vihart kavart, s az ellenzék élesen bírálatát váltotta ki. Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke kedden a parlamentben távozásra szólította fel Válkovát. A kormánykoalíció ugyanakkor elutasította az ellenzéknek azt a kezdeményezését, hogy a témában nyissanak vitát.
“Szavaim rosszindulatú értelmezéséről van szó” – jelentette ki a parlamentben Válková. Hozzátette: kijelentésemmel arra céloztam, hogy Csehország más országoktól eltérően nem volt nagy háborús események színhelye. A miniszter ismételten elnézést kért mindazoktól, akiket “ügyetlen” nyilatkozatával esetleg megsértett.
Válková, akit függetlenként az Igen (ANO) mozgalom jelölt miniszteri tisztségébe, cseh-német családból származik. Tartós lakhelye a bajorországi Passauban van, s hosszú éveken keresztül német egyetemeken adott elő. Miroslav Kalousek, a TOP 09 párt elnöke szerint Válková magyarázata elfogadhatatlan, mert történelmietlen, s nem felel meg a tényeknek.
“Országunk területe meg volt szállva, de az igazságügyi miniszter szerint azért ez nem volt a legrosszabb” – jegyezte meg Kalousek. Emlékeztetett: Csehország náci megszállásának 300 ezer áldozata volt. “Ha a 300 ezer áldozat kevés, akkor mennyi az elég?” – tette fel ironikusan a kérdést Kalousek.
A koalíciós politikusok ugyanakkor védelmükbe vették Válkovát. Daniel Herman kereszténydemokrata miniszter szerint Válková szavait félreértelmezték, s nem helyes, ha az ellenzék ezt a nyilatkozatot populista módon a kormány elleni támadásra használja ki.
Bohuslav Sobotka miniszterelnök kijelentette: kormánya egyetlen minisztere sem kérdőjelezi meg a náci megszállás alatt a protektorátusban történteket, sem a háború utáni eseményeket, beleértve a Benes-dekrétumokat is. “Úgy vélem, hogy egy ilyen típusú vitára semmi szükség” – szögezte le Sobotka.
