2003-ban mindenképpen új fejezet kezdődik a tizenhárom éves Alkotmánybíróság életében. Németh János, az AB elnöke július 31-én betölti 70. életévét, és így a törvény értelmében megszűnik alkotmánybírósági mandátuma. Németh távozása miatt jövő tavasszal az Országgyűlésnek alkotmánybírót kell választania, míg a bíróságnak saját soraiból három esztendőre új elnököt. Ami a lehetséges bírójelölteket illeti, a Népszabadság úgy tudja, a parlamenti pártok még nem foglalkoztak a kérdéssel. Miután egy személyt kell majd jelölniük, akit kétharmados többséggel kell megválasztani, csak olyan jogász kerülhet szóba, aki egyszerre bírja a „nagyok”, az MSZP és a Fidesz támogatását. Szakmai körökben több szakembert is esélyesnek tartanak a jelöltségre, így Szegvári Péter alkotmányjogászt, Kondorosi Ferencet, az AB főtanácsadóját és Visegrády Antal pécsi jogászprofesszort.
Arra a kérdésre, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság időrendben harmadik – Sólyom László és Németh János utáni – elnöke, a testület tagjainak kell majd választ adniuk késő tavasszal. S bár az alkotmánybírák rigorózusan vigyáznak arra, hogy a testületen belüli erőviszonyokról, politikai és személyi szimpátiákról ne szivárogjanak ki hírek, azért akadnak támpontok. Az egyik ilyen tájékozódási pont lehet az, hogy az egyes bírák nevét jelölésükkor mely politikai pártok „dobták be”. A másik szempont már szorosan alkotmánybírói tevékenységükhöz kapcsolódik: tételesen vizsgálható ugyanis, hogy ki milyen tartalmú különvéleményt csatolt egy-egy konkrét határozathoz.
