– A kiigazított gazdaságpolitika eredményeként jövőre a kormány várakozása szerint az üzleti szektorban élénkülnek a beruházások, és az idei stagnálás után 2003-ban 4-6 százalékos növekedés lehetséges – mondta.
Hozzátette: az európai gyártó- és logisztikai központok elindultak keletre, hogy további piacokat tudjanak szerezni, kihasználva a magas termelékenységgel párosuló relatíve alacsony munkaerőköltséget. A tengerentúli vállalatok befektetési kedvét növeli, hogy az EU bővítését kész ténynek tekintik.
– Jövőre, a felkészülés évében egyfelől várhatóan helyreáll a korábbi növekedési pálya, ugyanakkor az EU-csatlakozáskor olyan gazdaságpolitika lesz uralkodó, amelyben a semleges monetáris- és a takarékos költségvetési politika dominál – tette hozzá.
Részben az előző kormány politikája következtében az az ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy az üzleti szervezetek inkább megtakarítanak mintsem beruháznak, míg a lakosság inkább költ mintsem megtakarít – hangsúlyozta Csillag István.
A normális folyamatok beindításának feltétele a kiszámítható, átlátható szabályozás a hatósági árakkal irányított monopolista piaci területeken, így például a villamosenergia- és a gázpiacon, beleértve az eddig követett árpolitika fokozatos kiigazítását. A felkészülés része még az is, hogy a keleti államok irányában hogyan lehet a piacnyitást állami eszközökkel segíteni -mondta a miniszter.
A hatósági árszabályozással kapcsolatban elmondta: a továbbiakban is azt a szabályozási gyakorlatot kell alkalmazni, amely szerint a villamosenergia-árakat az évkezdetkor, a gáz árát pedig a fűtési szezon vége felé módosítják a költségek változásának és a világpiaci árak alakulásának megfelelően.
Csillag István a gázpiaccal összefüggésben kijelentette, hogy a gázár sajnos politikai kérdéssé vált. A háztartási gázárak esetében működtetni lehet a fogyasztókat alig megterhelő fokozatos, folyamatos árfelszabadítást jelentő rendszert. – Ezért teljesen felesleges volt ezt a piacot olymódon „hergelni és átláthatatlan szabályozások felé elkergetni”, mint ahogy történt -hangsúlyozta.
Csillag István szerint lényegében az idei év második negyedéve volt a mélypont, ehhez képest enyhe növekedés következett be. Így az idén 3,5-3,8 százalék közötti gazdasági növekedés látszik valószínűnek, jövőre pedig 4,0-4,5 százalék várható.
A miniszter kijelentette: az idei évben a külgazdasági környezet romlása mellett az előző másfél év gazdaságpolitikai törésének „levét issza” Magyarország. – Ez lényegében a beruházási hajlam csökkenésében ölt testet – fűzte hozzá. Csillag István szerint ezen a kormány több módon is változtatott.
Egyrészt a jövő évi költségvetés és az eddigi intézkedések a beruházások növekedését ígérik azáltal, hogy a fiskális magatartás és a jövedelem politika összhangba kerül a termelékenység várható emelkedésével. Javíthatja a beruházási kedvet az is, hogy január elsejétől két év alatt elszámolható az értékcsökkenés – mondta.
Fontos változásnak nevezte a miniszter azt is, hogy a Széchenyi-tervből Széchenyi Kis- és Középvállalat-fejlesztési Program lett. A január elsejétől hatályba lépő módosítások révén a kis-és középvállalatok azokon a területeken jutnak támogatáshoz, amelyeken a legkevésbé felkészültek az uniós csatlakozásra – hangsúlyozta. A miniszter kiemelte a munkaerőpiac szegmentációjának jelentős változását. Mint mondta, a pedagógus béreknek és az egészségügyi dolgozók bérének rendezésével bizonyos mértékig sikerült mérsékelni az aránytalanságot. Az orosz államadóssággal kapcsolatban aminiszter elmondta, hogy a partner valószínűleg a jövő év elején törleszt. Hozzátette: az összeget a költségvetés hiányának csökkentésére, nem fiskális expanzióra kell fordítani.
