Mahmúd Ahmadinezsádot, Irán korábbi elnökét szerette volna a rezsimváltás következtében újra hatalomba segíteni az Egyesült Államok és Izrael, a közel-keleti válság kirobbanásának kezdetén – számolt be róla a New York Times. Ez más megvilágításba helyezi a volt iráni elnök 2024-es és 2025-ös budapesti útjait is.
Az elképzelések szerint a keményvonalas, Izrael- és Amerika-ellenes nézeteiről is ismert politikust – a venezualai Delcy Rodríguez mintájára – helyezték volna hatalomba Iránban, ám a lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a terv gyorsan félresiklott.
Kiábrándult a rezsimváltásból
Ahmadinezsád, aki házi őrizetben töltötte az elmúlt időszakot, a háború első napján megsérült egy izraeli légicsapásban, amely teheráni otthonát érte. A támadás célja az volt, hogy kiszabadítsák házi őrizetéből Ahmadinezsádot. Sikerült is végezni az őrzőivel, ám a csapás következtében az egykori iráni elnök is halálközeli élményt élt át, melynek hatására kiábrándult a rezsimváltási tervből.
Állapota és jelenlegi tartózkodási helye azóta ismeretlen.
A most nyilvánosságra kerülő művelet egy több szakaszból álló izraeli terv része volt, amely Irán teokratikus kormányának megdöntését célozta. A történtek fényében kijelenthető: Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemcsak alábecsülték, milyen gyorsan érhetik el céljaikat, hanem részben egy kockázatos iráni vezetőváltási tervre is építettek, melyet még Trump egyes tanácsadói is valószerűtlennek tartottak. Több amerikai tisztviselő különösen szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Ahmadinezsád visszahelyezhető lenne a hatalomba.
Nem véletlen járt kétszer is Magyarországon
Az, hogy pontosan hogyan vették fel vele a kapcsolatot az amerikaiak és izraeliek, nem ismert, ám Ahmadinezsád több külföldi utazáson is részt vett az elmúlt években, melyek találgatásokat váltottak ki.
Mindkét magyarországi útja során Ahmadinezsád a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást: 2024-ben Közös értékek a globális környezetben témában, 2025-ben pedig egy fenntarthatóságról szóló konferencián beszélt. Magyarországi megjelenése akkor értetlenkedést és komoly nemzetközi felháborodást keltett, melyről itt írtunk bővebben.
Az iráni államfői tisztséget 2005-től 2013-ig, két elnöki ciklus erejéig viselő Ahmadinezsád néhány nappal azelőtt tért vissza hazájába Budapestről, hogy Izrael 2025 júniusában támadást indított Irán ellen. A háború kitörésekor feltűnően visszafogott maradt, és csak néhány rövid nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában. Sokaknak feltűnt, milyen hallgatag maradt egy olyan ország elleni háború ügyében, amelyet korábban Irán legfőbb ellenségének tartott.
A cikk kiemeli a budapesti látogatások stratégiai jellegét azzal, hogy hangsúlyozza: Magyarország >>szoros kapcsolatokat ápol Izraellel<<, és felhívja a figyelmet Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök >>közeli kapcsolatára<<
– írja a fejleményekkel kapcsolatban Substack-bejegyzésében Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint a legbeszédesebb maga a szoros idővonal, miszerint Ahmadinezsád néhány nappal a támadások előtt tért vissza Iránba. Ez szerinte igazolja, hogy ezek az utak közvetlenül a művelet megindításához kapcsolódtak.
