Óriási energiákat mozgatott meg a kormány és holdudvara, hogy egy olyan offshore-szerű pénzügyi megoldást találjanak ki, amely el tudja rejteni a vagyont és tulajdonosát. Igaz, ebben csak félmunkát tudtak végezni, leginkább a rejtőzködést nehezíteni hivatott uniós szabályozás miatt.
Az MNB a kockázati- és magántőkealapok számát együtt kezeli, nem lehet ezeket a nyilvános adatok alapján szétválasztani. Azonban a kockázatitőke-alapok számban és a kezelt vagyon nagyságában is elmaradnak a magántőkealapoktól, és nincs is bennük érdemi növekedés – olvasható a G7 cikkében.
Idén februárban összesen 222 kockázati- és magántőkealap működhetett hazánkban, kiindulva a Transparency International 2023-ig vezetett korábbi adatgyűjtéséből és az MNB aktuális statisztikáiból. Ezeknek azonban csak töredékére érhető el statisztikai adatszolgáltatás, ugyanis csak 85 szerepelt 2025 decemberében a felügyelt tőkealapok között.
Tavaly év végén a 219 alapból csak 85 tartozott MNB-felügyelet alá, tehát csak ezekről tudható, hogy mekkora vagyont kezeltek. A hatályos szabályok szerint az MNB nem felügyeli, ezért adatot sem kap azoktól a magántőkealapoktól, amelyeknek ugyanaz a kezelőjük és a tulajdonosuk.
A szabályok alapján bele kellene azonban kerülnie az MNB által felügyelt körbe annak a formának, amikor a magyar állam ad kezelésbe vagyont egy-egy alapkezelőnek, amely jellemzően csak kicsi, 10–30 százalékos részt tesz mellé. Ez a szó szoros értelmében nem támogatás ugyan – hiszen az állam egy idő után igényt tart a pénzre és annak hozamára –, mégis óriási segítséget jelenthet bármely terjeszkedni, fejleszteni akaró üzletember számára.
A látható alapoknál begyújtották a rakétákat
A statisztikákban követhető magántőkealapok vagyona dinamikusan bővül: a legfrissebb, 2025. decemberi adatok alapján már 2540 milliárd forintot kezeltek.
Érdemes ezt kontextusba helyezni. A magántőkealapok eszközállománya úgy nőtt az elmúlt három évben közel ezermilliárd forinttal a 2,2-szeresére, hogy eközben gyakorlatilag nem volt növekedés a magyar gazdaságban. (Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy az állami tőkekihelyezés végső soron pont ezt lenne hivatott elősegíteni.)
Igaz, jelentős infláció volt, ami fel is értékelheti a vagyonelemeket. Érdemes ezért a GDP folyó értékének arányában is vizsgálni a magántőkealapokban kezelt, felügyelt vagyon értékét. 2020 végén még csak a bruttó hazai össztermék 0,4 százalékát tette ki az ezekben kezelt vagyon, 2022 végén 2,4 százalék volt, 2025 végén pedig már 2,9 százalék.
A G7 korábbi számításában a nem felügyelt magántőkealapokat is egyesével összegyűjtötte a kezelők éves beszámolói segítségével. 2022 végén ez 2700 milliárd forintos vagyont adott ki, amikor az MNB statisztikái 1551 milliárd forintot mutattak.
Ha ez a korábbi arány még fennáll, akkor a nem felügyelt magántőkealapokkal együtt ma nagyságrendileg 4500 milliárd forintnyi vagyon lehet az összes magántőkealapban.
