A magyar betegek inkább fizetnek, ha gyorsabban kapnak ellátást. Egyre többen tapasztalhatják, hogy a közfinanszírozott, egynapos sebészeti eljáráshoz akkor jutnak hozzá, ha „alapítványi hozzájárulást” fizetnek, írja a Népszava egy idős, fővárosi beteg kálváriája alapján. Az asszonyt az állami időpontfoglaló rendszerben regisztrálták a százhalombattai szakrendelő egynapos kézsebészeti ellátására. Az őt elkísérő lánya szerint ott azzal fogadták, hogy nem hozzájuk tartozik, akkor műtik meg, ha műtétenként 150.000 forint adományt ad az intézményt működtető alapítványnak. A beteg lánya szerint
nagyon megdöbbentő helyzet volt.
Az orvos azzal érvelt, hogy a magánszektorban a szükséges beavatkozás jóval drágább. Először elfogadták az ajánlatot. Később édesanyja kérte, hogy küldjék el a fizetés részleteit (pl. hová lehet utalni), az azzal kapcsolatos aláírandó dokumentumokat levélben. Írásban nem reagáltak, telefonon közölték az idős nővel, hogy az összeget a műtét napján, a helyszínen, készpénzben vagy bankkártyával kell kiegyenlíteni.
Szokatlan vagy bevett gyakorlat?
A lap hiába kereste a százhalombattai egészségügyi központot, az egészségügyért is felelős Belügyminisztérium (BM) viszont azt válaszolta, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen. A szerződéssel rendelkező közfinanszírozott szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében, az Egészségbiztosítási Alap terhére nyújtott ellátásért nem kérhet térítési díjat. Kivételt jelent,
- ha a betegnek nincs érvényes taj-kártyája,
- olyan szolgáltatást venne igénybe, amely a kötelező egészségbiztosítás terhére nem kérhető.
A BM közölte: a szokatlan gyakorlatról nem érkezett hivatalos bejelentés, de a beteg fordulhat panasszal az intézményi fenntartóhoz, a megyei kormányhivatal illetékes járási hivatalához vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz. Az idős asszony lánya azt mondta: ezekkel a lehetőségekkel azért nem éltek, mert attól féltek, hogy édesanyját nem fogják ellátni, egyébként is elbizonytalanította a családot, amikor azt látták, hogy a paraszolvencia helyett szinte már általános gyakorlatként működik a betegtől elvárt műtéti kiegészítés.
Magyarországon több mint öt éve a hálapénz adása és elfogadása bűncselekménynek minősül az állami egészségügyben. Csak a minimálbér 5%-át (2026-ben, 16 140 Ft) nem meghaladó, kezelés után adott ajándéktárgy megengedett.
