Belföld

Magda Marinko továbbra sem szabadul

Magda Marinko az 1995-ös tárgyalásán.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Magda Marinko az 1995-ös tárgyalásán.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az 1996-ban a négy gyilkosság miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Marinkóról továbbra sem feltételezhető, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája szerdán hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását – adta hírül az MTI.

A fogvatartottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt ítélte el a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban. Marinkót jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték – 1996. június 1-je óta tölti büntetését. Először 2019 márciusában merült fel a feltételes szabadon bocsátás lehetősége, azonban azt a bíróság immár hetedik alkalommal mellőzte.

A feltételes szabadságra bocsátás nem automatikus, hanem egy adható lehetőség, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy az elítélt képes a társadalomba visszailleszkedni és a jövőben törvénytisztelő életmódot folytatni. Ilyenkor az elítélt esetleges szabadulása utáni magatartására több tényezőből próbálnak következtetni, így az elítélt jutalmazási-fegyelmi helyzetéből, személyiségéből és az elkövetett bűncselekményekhez való viszonyulásából.

A Szegedi Fegyház és Börtön, közismert nevén "Csillagbörtön".
A Szegedi Fegyház és Börtön, közismert nevén "Csillagbörtön". Forrás: Büntetés-végrehajtás Szeged Facebook-oldala

Kevés a jó magaviselet, más is kellene a szabadon bocsátáshoz

Magda Marinko hiába tanúsít hosszú évek óta problémamentes magatartást a szegedi fegyházban, más tényezők a szabadulása ellen szólnak:

  • kommunikációja csupán néhány személyre korlátozódik, egyéb személyekkel, így az eljáró bíróval, ügyésszel és saját védőjével nem hajlandó kommunikálni;
  • nem nyilatkozott terveiről szabadulása esetére;
  • és arról sem beszélt, hogy az elkövetett bűncselekményekhez hogyan viszonyul, azokat megbánta-e.

A fentieket összegezve továbbra sem lehet arra következtetni, hogy az elítélt szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni.

A bíróság végzése nem jogerős, azzal szemben az elítélt védője fellebbezést jelentett be. Az elítéltnek nyolc nap áll rendelkezésére, hogy a végzés kézhezvétele után erről nyilatkozzon, ugyanis a meghallgatásról önszántából távozott, a végzés kihirdetését nem várta meg.

Hidegvérű gyilkosságokért ítélték el

A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármas gyilkosságért ítélte el, ám a legtöbben a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád kiirtásával kapcsolatban emlékeznek rá. Ezzel a bűnténnyel kapcsolatban is megvádolták, ám a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság végül nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.

Szerbiában a bíróság a férfit távollétében halálbüntetéssel sújtotta a Vajdaságban elkövetett bűncselekményei miatt, mely ítéletet a halálbüntetés eltörlése után 40 év szabadságvesztésre változtattak át. 1996-ban, Magda Marinko elítélésekor még nem volt lehetőség a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetésének kiszabására, így az akkor legszigorúbb életfogytiglani szabadságvesztést kapta. Az elítéltet először Sátoraljaújhelyen, majd Sopronkőhidán tartották fogva, ezt követően került a Szegedi Fegyház és Börtön fegyházfokozatú épületébe, ahol jelenleg is őrzik.

A szerb gyilkosról tavaly A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete címmel háromrészes sorozat jelent meg az RTL+ Premiumon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik