Az alkotmánybíróság a minap Alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló jogszabályt. Igaz, csak május 31-étől. Hogy fogják módosítani ezt a törvényt?
Mivel az Alkotmánybíróság kötelez minket a módosításra, mi ezt megtesszük. Terveink szerint június elsejétől fokozatosan kormánytisztviselői életpályát léptetünk életbe. Korábban is ez volt a tervünk. Ha az elbocsátások terén módosítanunk kell, akkor ezt megtesszük. Ehhez kötődik az értékelési rendszer: az indoklás nélküli elbocsátás lehetővé tételénél elsődleges szempont volt, hogy a státuszban maradás egyik feltétele a teljesítményértékelés legyen. Szeretnénk továbblépni és olyan kormánytisztviselői életpályát kialakítani, amely szociális ellátó rendszerét, anyagi támogatását illetően a korábbi köztisztviselői rendszerhez hasonlít, ám egy valamiben lenne új: ez pedig a hangsúlyos teljesítményértékelés. A közigazgatás közpénzből működik, és nincs túl jó anyagi helyzetben az ország, ezért azt gondoljuk, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közigazgatásban a legjobban teljesítők dolgozhassanak.
Hány kormánytisztviselőt érint az indoklás nélküli elbocsátás?
Nem volt országos elbocsátási tervünk. Adataink szerint 4- 500 kormánytisztviselőt bocsátottak el az elmúlt kilenc hónapban. A szakszervezetek 800 főt említenek. A miénk pontos, a minisztériumoktól bekért adatokon alapul, de lehet, hogy a szakszervezeteknek más információs forrásaik vannak. Akár a 400, akár a 800 fő igaz, kilenc hónapra vetítve egy kormányváltás után ez nem sok. Semmiképpen sem lehet tisztogatásnak nevezni. Ez egy természetes csere. Ha belegondolunk, a korábbi miniszterelnöki hivatal profiljából adódóan sokkal politikaibb jellegűbb kormányzati alegység volt. Itt több olyan ember van, aki egy kormányváltás alkalmával távozik. Plusz a miniszteri, államtitkári kabinetek, ahol általában távozni szoktak a választások után. Ha ezeket összeadjuk, alig marad érdemi szám.
Ha május 31-étől alkotmányellenes az indoklás nélküli elbocsátás, akkor elvileg most is az. Nem? Számítanak arra, hogy az addig elbocsátott emberek jogorvoslattal élnek? Ebben az esetben akár azt is kérhetik, helyezzék vissza őket az állásukba.
Ez érdekes vita lesz. Az, hogy az Alkotmánybíróság május 31-ei hatállyal mondta ki a jogszabály Alkotmányellenességét, a mi értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy május 31-ig nem alkotmányellenes az indoklás nélküli elbocsátás. Az Alkotmánybíróság érvelésében benne van, hogy elismerik a szándékunkat, vagyis hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztségviselők felmentésének megkönnyítését. Ők úgy gondolják, hogy ennél finomabb rendszert kell kidolgozni május vége után.
Az Alkotmánybíróság döntése után a szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy május 31-éig függessze fel a kormánytisztviselők elbocsátását. Ez kizárt?
Az Alkotmánybíróság – indoklása szerint – azért nem a közzététel napjával tette jogerőssé a határozatát, mert megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az új szabályozás megteremtéséhez. Megjegyzem: az azonnali semmisség azt eredményezte volna, hogy a kormánytisztviselők az új szabály megalkotásáig le se mondhattak volna, amely állapot ugye megint alkotmányellenes. Ezen ésszerű okoknál fogva nem gondolkodunk azon sem, hogy moratóriumot írjunk alá a kormánytisztviselők felmentését illetően. Ahogy eddig is, a következő hónapokban is a munka teljesítménye alapján fogjuk megítélni a dolgozókat.
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A kormányszóvivő a minap azt mondta, felszámolják „a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülményeket ”. Tudom, hogy nem ön mondta, de mégis, mit jelent ez a mondat?
Ahogyan megismerkedtünk a közigazgatás akkori állapotával, azt láthattuk, hogy az elmúlt pár év szétziláltsága sok esetben gyakorlatilag memóriavesztést okozott a közigazgatásban. Ügyeket hanyagoltak el, tisztázatlanok voltak hatáskörök, teljesen kusza irányítási viszonyok vártak ránk. Ahogyan a megyei kormányhivatalok létrehozásához szükséges intézményi integráción dolgoztunk, világossá vált, hogy megyei államigazgatási szinten is kaotikus viszonyokat örököltünk. És míg a piacon jó, ha váratlan események történnek, addig a közigazgatásban ez ritkán pozitívum. Itt a rutinszerű működésen van a hangsúly, mi pedig ennek a kereteit próbáljuk most kialakítani.
Információim szerint a köztisztviselőkkel kapcsolatban is érkezett ilyen beadvány az Alkotmánybírósághoz. Számít arra, hogy azt is elkaszálja az Alkotmánybíróság?
Meglátjuk. Ha van ilyen beadvány, akkor majd elbírálják. Alkotmányellenesség és ilyen jellegű értelmezés tekintetében, ahogy Sólyom László akkori köztársasági elnök is utalt rá, időnként változik az Alkotmánybíróság álláspontja. Ez hosszabb időtávon értékelhető. Nyilván attól is függ, mikor bírálják el ezeket a beadványokat.
Médiatörvény…
…Kedvenc téma. Ritkán ejtjük szóba…
Az európai parlament szerdán tárgyalt a magyar médiatörvényről. Azt megelőzően pedig az európai bizottság. Jonathan Todd, a bizottság szóvivője arról értesítette a sajtót, hogy megállapodtak a médiatörvény módosításában és ez négy területet érint. A regisztrációs szabályokat, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését, a médiatörvény területi hatályát, valamint a kisebbség vagy többség jogainak megsértését. Ez utóbbiról korábban nem volt szó. Hogy változik pontosan az új médiatörvény?
Volt ahol értelmezési kérdések voltak. Ilyen például a regisztráció kérdése, ahol a módosítás eljárási szempontból változtat a regisztráció szabályain. A regisztráció hatályán nem változtat. Vagyis változatlan marad azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre kötelez. A legnagyobb változás a csoportok megsértésére vonatkozó részt érinti. Itt konkrét megfogalmazást vettünk ki a szövegből. A módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltotta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését”. A kirekesztés tilalma ugyanezen a ponton megmarad.
A műsorszolgáltatók esetében kimondottan a Magyar Köztársaság területén lévő műsorszolgáltatókra korlátoztuk a médiahatóság azonnali felfüggesztési jogát, a kiegyensúlyozott tájékoztatást pedig a médiavilág egészére és felelősségként határoztuk meg. Ez korábban kötelezettség volt. Explicite nem mondtuk, hogy a médiavilág egészére vonatkozik, noha a mi információink szerint a jogalkotó szándéka az volt, hogy így fogalmazza meg, csak a fogalom nem szerepelt a törvényben. Ezt érzékelte homályosnak a bizottság. Ezért kifejezetten így szerepel, a médiavilág egészére vonatkoztatva és nem kötelezettségként, hanem felelősségként.
A megállapodást úgy, ahogy van, beépítik a médiatörvény szövegébe?
Szövegszerű módosítási javaslatot küldtünk ki, ezt jóváhagyták. Ezt szándékozunk bevinni a törvénybe módosításként. (A megállapodás teljes szövege itt érhető el – a szerk.)
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A bizottság szóvivője január második felében azt mondta, van még valami, amit vizsgálnak, ez pedig az unió alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértése. A mostani döntésből nem derül ki, valóban vizsgálta-e a bizottság a sajtószabadság megsértését. Nem döntöttek vagy nem is vizsgálták ezt?
Először én tárgyaltam Neelie Kroes biztos asszonnyal. Aztán a szakértők. Úgy tudom, hogy az uniós szakértők megnézték, megfontolták, de ebből a szempontból észrevételezés nem volt alátámasztható. Ezért aztán nem is emeltek kifogást ez ellen.
A bizottsági döntéssel gyakorlatilag lezártnak tekintik az ügyet?
A politikai vita része nyilván megy tovább. A bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés lezárult.
Mennyire zavarta, hogy külföldön komolyan és élesen támadták a médiatörvény miatt az ország kormányát?
Meglepett a dolog hevessége. Nem is annyira a törvényszöveggel kapcsolatos hevesség. Ott nem tapasztaltam heves reakciót. Amikor Strasbourgban a szabadságjogi bizottság és a kulturális bizottság együttes ülésén a médiatörvény volt a téma, és én képviseltem a kormányt, kétfajta hozzászólóval találkoztam. Volt, aki a törvényszöveg egyes pontjai iránt érdeklődött, mivel egyes félreértések miatt olyan felvetések jutottak el a köztudatba, amelyek nem feleltek meg a törvény szövegének. Például nagyon sokan gondolták, hogy a médiahatóság döntései ellen nem lehet bírósághoz fordulni. És voltak, akik kifejezetten sarkosan, csak politikai véleményt fogalmaztak meg. Volt egy-két szinte sokkoló külföldi reakció.
Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti felszólalására utal?
Nem politikusokra. A ZDF főszerkesztőjének főműsoridőben történt kirohanása érintett a legkellemetlenebbül. Magyarországot Európa bacilusának nevezni akármilyen demokratikusan választott kormánya is van és akármilyen döntést hozzon is ez a kormány, ez azért példátlan. Képzeljék el a fordított helyzetet. Amikor a magyar televízió főszerkesztője főműsoridőben Németországot Európa bacilusának nevezi. Bármilyen politikai lépés miatt. Szerintem beláthatatlan külpolitikai következményei vannak. Ez bántó és igazságtalan volt.
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Január legelején valamikor az Inforádióban úgy fogalmazott, hogy a magyar médiatörvény megfelel az uniós törvényeknek, jogelveknek. Végül négy helyen módosítják a médiatörvényt. Nem érez ellentmondást?
Nem érzek, mert úgy gondolom, fogalmi tisztázásról van szó. Az egyik leggyakrabban felvetődő probléma volt a vita során az unióban, hogy úgy gondolják, két olyan fogalom van, amely számukra nem teljesen értelmezhető, ebből adódóan visszaélésre ad okot. Az egyik az emberi méltóság a másik pedig a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Azt mondták, ők ezt nem értik, mit értünk mi ez alatt. Az emberi méltóság esetében elmondtuk, hogy nemzetközi egyezmények tartalmazzák ezt a fordulatot. Ennek van gyakorlata. A kiegyensúlyozott tájékoztatás pedig egy olyan fogalom, amit Magyarországon mindenki ért. Ezek után úgy gondolom, nem az uniós jogelveknek ellentmondó a korábbi szabályozás sem, de megértem, hogy számukra további tisztázásra szorul. Mert nem ismerik az Alkotmánybíróság és a korábbi ORTT gyakorlatát, amelyek elég jól kidolgozták, mit értünk mi kiegyensúlyozott tájékoztatáson. Nem érzem, hogy a médiatörvény ütközött volna az uniós joggal, ugyanakkor úgy érzem, lehet változtatni, ha ez előrébb viszi az ügyet. Jó szándékunk jele is, hogy ilyen könnyen beleegyezünk a módosításba.
A médiatörvény más vonatkozásában komoly feszültség alakult ki ön és Lázár János frakcióvezető úr között tavaly decemberben. Ő akarta, hogy rendeletalkotási jogosítványt kapjon a mindenkori Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke. Ön ezt nem akarta. Az uniós vizsgálat kapcsán kikerülhet ez a rendeletalkotási jogkör a törvény szövegéből?
Nem gondolom. A vita arról szólt, hogy az új Alkotmánnyal határozzuk meg azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek rendeletet hozhatnak a kormányon kívül, vagy pedig már előtte is. Valóban különböző állásponton voltunk, de ez egy lezárt ügy. Nem kívánom újranyitni.
—-Felsőoktatás, új alkotmány—-
A felsőoktatási koncepció vitája közben volt egy pont, amikor kívülről nézve úgy tűnt, mediátorként lépett közbe. Mikor érezte úgy, hogy bele kell folynia Hoffmann Rózsa államtitkár asszony, Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter és a hallgatók, valamint az egyetemi vezetők vitájába?
Amikor írtak nekem a hallgatói szervezetek, a DOSZ és a HÖOK, és felkértek arra, hogy közvetítsek a tárca és a felsőoktatási szakmai csoportok között. Tekintettel arra, hogy a tárcám kompetenciájába tartozik a kormányzati koordináció is, ezt elsősorban koordinációs feladatként fogtam fel. Ezért is kértem a második egyeztetés után, amikor konszenzus alakult ki a problématérkép és a jövőkép tekintetében, hogy személy szerint hadd szálljak ki az egyeztetésből. Szükség esetén bármikor kész vagyok újra részt venni az egyeztetésben, de nem érzem a saját területemnek a felsőoktatási törvény szövegszerű megalkotását.
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Megbántódott ezen a közbelépésen az államtitkár asszony? Azóta megváltozott a kommunikációja…
Remélem nem bántódott meg. Az egyeztetések alatt ügyeltem arra, hogy valóban csak mediátor legyek. Nem szóltam hozzá a vitához, kimondottan a felek közötti egyetértést kívántam elősegíteni. A kormányzati felelősség Hoffman Rózsáé illetve Réthelyi Miklósé.
Korábban az államtitkár asszony más irányba vitte a felsőoktatás szabályozásának ügyét, mint az ön mediálása után. Ilyenkor a vezetők fel szoktak állni. Ez fel sem vetődött? Vagy arcvesztésnek tűnt volna?
Nem gondolom, hogy ez Hoffman Rózsa számára arcvesztést jelentett volna. Vannak még mind a mai napig a felsőoktatás területén olyan témák, amelyek nagyon erős konfliktust válthatnak ki.
Például?
Az autonómia pontos meghatározása, a gazdasági autonómia kérdése. Nem spóroltuk meg a szakmai vitákat, és ezzel a két egyeztetéssel nem következett be az örök béke a felsőoktatásban. Nyilván lesznek nagyon komoly viták. Koncepcionálisan úgy tűnt, hogy nem arcvesztésről volt szó, hanem valamilyen oknál fogva két, egyébként egymáshoz meglehetősen közel álló koncepció elkezdett távolodni egymástól. Ez lehet bizalmi probléma, lehet kommunikációs probléma. Nem akarok ebből a szempontból oknyomozást folytatni. Ilyenkor a kommunikáció sokat tud segíteni.
Annak hiánya pedig rontani…
Igen.
Elkötelezettek az új Alkotmány mellett. Miben lesz más az ország annak hatályba lépése után? Ön mit vár ettől?
Az ország önmagában egy Alkotmánytól nem változik. Az előző ciklusban, amikor sokan azt mondták, hogy ez az Alkotmány rossz, mindig azt mondtam, lehet, hogy az Alkotmánynak van számos problémája, de ez a politikai helyzet abból adódott, hogy nem tartották be az Alkotmányt. Most lehetőséget várok egy közjogi újrakezdésre. Nagyon fontosnak tartom – ha jól sikerül – a közpénzügyi fejezet megjelenését az Alkotmányban.
Bár az Economist-ban, épp borzongva említik, hogy az Unióban mindenféle, a kormányok politikai felelősségét behatároló automatizmusokat akarnak alkotmányokba betenni. Ezt is lehet máshonnan nézni. Magyarország szempontjából ez nagyon fontos fejezet lenne. És fontosnak tartom az emberi jogi fejezetet, amelyik szándékaink szerint az Európai Unió alapjogi chartáján alapul. Ezen túl el lehet végezni egy-két olyan finomítást, amely talán rendez vagy egyszerűbbé tesz dolgokat.
Például fontosnak tartom a költségvetési tanács előzetes vétóját a költségvetési tervezettel kapcsolatban. Jónak tartom, ha az alkotmánybíróság előzetes normakontrollját is kiszélesítjük egy kicsit az utólagos normakontroll meghagyása mellett. És van egy-két olyan apróbb dolog, amit el lehetne rendezni az intézményi fejezetben is. Nem azt várom, hogy új fejezet kezdődik Magyarország történetében, de az egy jó lehetőség arra, hogy sok, most rendezetlen közjogi kérdést jó színvonalon rendezzünk.
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Az alkotmánybíróság előzetes normakontrolljának kiszélesítéséről, illetve a költségvetési tanács vétójogáról megegyeztek a frakcióülésen? Három napig tanácskoztak Siófokon, elég nagy visszhanggal.
Azért nehéz ez, mert a minisztérium politikai vezetői mind országgyűlési képviselők is. Ezek az én javaslataim. Ezeket mi jónak látjuk. Ahogy a frakcióülésen láttam, e körül nincs különösebb vita, ebben nagyjából mindenki egyetért. Szeretném, ha ez részévé válna az Alkotmánynak, de épp az a tervünk, hogy ha majd a vita zajlik, akkor nem kormány kontra pártok, kormány kontra ellenzék – ha bent lesz -, hanem mi kormánytagok is országgyűlési képviselőként vehessünk részt a vitában. Nem a kormány írná az Alkotmányt. Én is csak egy leszek a javaslattevők között és a vitában, mint Veszprém 7-es választókerület képviselője szeretnék részt venni, semmint igazságügy-miniszter, akinek a véleményét azonnal a kormány álláspontjával azonosítják.
Azért közgazdasági kérdéseket Alkotmányba beletenni úgy, hogy a világ gazdaságának ennyire kitett ország vagyunk, bátor vállalkozás. Lehet ezt jól csinálni?
Bízom benne. Lehet jól csinálni, ha jól sikerül megfogalmaznunk. Szeretnénk néhány alapelvet rögzíteni és az államadóssági automatizmust bevezetni, ami több ország alkotmányában is szerepel, és ami éppen most óriási vita Németországban. Ott is kérdés, hogy lehet alkotmányos normává tenni egy adósságféknek nevezett intézményt, amelyik bizonyos adósságszint elérése esetén gyakorlatilag robotpilótaként behoz bizonyos szükségszerű kormányzati lépéseket anélkül, hogy a kormány külön döntene róla. Pontosan és jól kell meghatároznunk a lépéseket ahhoz, hogy valóban stabilizáló hatásúak legyenek.
Ez vékony jég…
…de a politikában nagyon sok vékony jég van.
Az Ön által említett pontok nincsenek benne abban a 12 pontban, amelyből kérdőív születik és amelyre minden állampolgár válaszolhat.
Ezek szakmapolitikai kérdések. Azok pedig identitáspolitikai kérdések, amelyekben kikérjük az emberek véleményét.
A tizennyolc éves korhatár alatti választójog megadásával egyetértene?
Ez egy más kérdés. A tizennyolc év alatti szavazati jog állandóan megújuló kérdés Nyugat-Európában. Ausztriában le is vitték tizenhat évre a szavazati jogot.
Egyedül Ausztriában…
Valahol mindig elkezdődik valami. Nehéz kérdés. Úgy gondolom, meg kell vitatni. Nem vagyok biztos abban, hogy a támogatók között lennék.
A tizenkét kérdésben ez a téma úgy szerepel, hogy a szülők gyakorolhatnák a választójogot a gyermekek helyett, azok 18 éves koráig. Ez rendben lenne?
Még túl kevés érvet hallottam ennek megtámogatására ahhoz, hogy ez így legyen. És lehet, hogy kisebbségi véleményen vagyok.
Képgaléria – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ha ezt a tizenkét kérdést a köz megszavazza, akkor azok kötelező érvénnyel bekerülhetnek az Alkotmányba?
Mindenképpen fontos orientáló pont, de Szájer József tudná megmondani, hogy ők ezt ügydöntőnek tartják vagy véleményformálónak. Végül úgyis az Országgyűlés hoz majd döntést.
A miniszterelnök úr tavaly október 23-án úgy fogalmazott, hogy van egy évük a nagy reformok elkezdésére. Közösségi közlekedés, nyugdíjrendszer, egészségügy, adóreform, önkormányzati rendszer. Van, amibe már belefogtak. Ön ezek közül mit tart most a legfontosabbnak?
Nálam a közigazgatási reform van az első helyen, de ez már el is kezdődött. Most mindenképpen az Alkotmányt kell elfogadnunk. Utána feszített időszak jön, amikor részben az Alkotmányt alátámasztó kétharmados törvényeket kell meghoznunk, részben pedig a szakmai törvényeket kell megalkotni. A Nemzetgazdasági Minisztérium készít egy növekedési és stabilitási tervet. Ezt Matolcsy miniszter úr közlése alapján most pénteken tárgyaljuk első olvasatban. Azt várom, hogy ebben a tervben már lesznek olyan törvényalkotási feladatok is, amelyeket ütemezni tudunk.
Korábban azt ígérték, február végéig nyilvánosságra hozzák a növekedési és stabilitási terv lépéseit. Ezt tartják?
Ehhez az kell, hogy egy héten belül visszaérkezzen a javaslat a kormány elé, ellenkező esetben március elejére átlóg a nyilvánosságra hozatal. Az a lényeg, hogy jól sikerüljön. Szerintem pár héten nem múlik a dolog.
Az uniós elnökségnek van néhány kiemelt témája. Például a horvátok csatlakozásának elősegítése, Duna-stratégia, romastratégia, a románok és a bolgárok együttes schengeni övezethez csatlakoztatása. Ezek közül ön mit tart valóban vállalhatónak ebben a fél évben?
Nagyon szeretném, ha a horvátok be tudnák fejezni a csatlakozást a magyar elnökség alatt. Erre reális esélyt látok. Az is elég biztos, hogy az európai roma keretstratégiát a júniusi európai tanácsülésen tanácsi következtetés formájában el tudjuk fogadni. Schengen, illetve a Duna-stratégia valóban hosszabb távú kérdés. A Duna-stratégia esetében azért, mert annyira komplex, sok tagállam vesz részt benne. Abban bízom, politikai szinten itt is el tudunk érni egy számunkra fontos döntést. Schengen pedig nem rajtunk múlik.
