Stumpf István az előadásában az új, XXI. századi elemek között említette a többi közt a gazdasági alkotmányosság megjelenését a készülő alaptörvényben. Az alkotmánybíró belevenné az új alkotmányba a digitális lábnyommal és a világ élhetőbbé tételével kapcsolatos kérdéseket, valamint a jövő zálogát jelentő források védelmét is.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a politika nem egy modern alkotmány kimunkálásával és az ezzel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, hanem azzal, hogy ki vonul ki előbb az alkotmányozási folyamatból. Stumpf István az Alkotmánybíróság körüli vitával kapcsolatban úgy vélekedett, szükség lenne az igazságszolgáltatás reformjára, de – mint mondta – erre nem lát elég politikai elszánást.
Kukorelli István egyetemi oktató ugyancsak fontosnak tartja, hogy a gazdasági alkotmányosság és a közpénzügyek kérdése bekerül az új alkotmányba. Álláspontja szerint a Szent Koronának helye lenne a preambulumban. Kitért arra: a hatályos alkotmány nem nevesíti a hatalommegosztás elvét, de ez olyan alkotmányos evidencia, amelyet meg kellene őrizni. Úgy látja, ez az elv nem fér össze azzal az elképzeléssel, hogy az államfő feloszlathatná az Országgyűlést. Az egyetemi oktató szerint fontos lenne az alkotmányban elkülöníteni a parlament és a köztársasági elnök hatásköreit.
Cservák Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalának vezetője is beszélt arról, hogy az államfő jogköreit tisztázni kell.
Rámutatott: az államfő „a nemzetet testesíti meg egy személyben”, s a fék és az egyensúly szerepét tölti be. Hozzátette: az új alkotmánynak tisztáznia kell, hogy a köztársasági elnök minden döntéséhez kell-e majd miniszteri ellenjegyzés, mint ahogy azt is, mely tisztségviselők kinevezését tagadhatja meg. „Egy túl erős államfő, egy második parlamenti kamara és egy túlzott hatalommal rendelkező Alkotmánybíróság már túl sok lenne” – fogalmazott.
Pokol Béla, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora szerint átgondolandó az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli jogköre. Szavai szerint a testületnek kizárólag a törvényhozást kellene ellenőriznie. További szükséges változtatásként javasolta, hogy csak a bírók fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz, rajtuk kívül pedig kizárólag a parlamenti képviselők legalább egyharmada kérhessen alkotmányossági kontrollt. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy az Ab elnökét az Országgyűlés válassza meg, ne pedig maga a testület. Szorgalmazta továbbá, hogy az Országgyűlésnek vonhassa felelősségre az alkotmánybírákat, ha az alkotmány szövegével ellentétes a döntésük.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a konferencia levezető elnöke megjegyezte: minden keresztény ember örül annak, ha Isten neve szerepel majd a preambulumban. Nem lehet azonban következmények nélkül, „alibiként használni” Isten nevét – hívta fel a figyelmet. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az alkotmány a nemzeti együvé tartozás gondolatát is kifejezi majd.
