Mi a közös Károlyi Mihályban, Alföldi Róbertben, Orbán Viktorban, a Fidesz-KDNP koalícióban és Kovács Lászlóban? Hazaárulók. Legalábbis a Jobbik régi-új retorikája szerint. A párt pénteken éppen Meddig lebegteti a Fidesz elmebeteg és hazaáruló indítványát? címmel tartott sajtótájékoztatót. Az utóbbi időben elszaporodtak a hazaárulózások és a „markáns” megfogalmazások a radikális párt háza táján és visszatért a régi agenda is: cigányok, gárda, valamint a haza felvásárlása.
A haza ára
Lenhardt Balázs jobbikos képviselő a tájékoztatón felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a gyermekek után járó extra szavazatról szóló javaslatot. A kezdeményezést a cigány etnobiznisz folytatásának nevezte, névlegesen a roma szavazatok megvásárlásának. Ha már hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, a Jobbik inkább a műveltségi cenzus bevezetését ajánlaná a kormány figyelmébe, vagyis csak az szavazhatna, aki legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
Hétfőn, Orbán Viktor parlamenti évértékelését követően Vona Gábor az ország uniós szerepéhez homályosan kapcsolódó szófordulatában vetette a miniszterelnök szemére, hogy az ország a történelemben már számtalanszor volt utolsó csatlós becsületből egy süllyedő hajón, most „önök pedig utolsó csatlósok akarnak lenni hazaárulásból”. A frakcióvezető beszélt etnikai tisztogatásról, valamint a romák szaporulatáról is. A téma és az egyenruha, sőt az egyenruha témája nem sokkal korábban Vona laki látogatásakor is előkerült, akkor ígérte meg híveinek a parlamenti belépőt gárdista uniformisban.
Fotó: Kummer János / fn.hu
A napokban a Jobbik EP-képviselője Morvai Krisztina is hazaárulózott egyet. Hazaáruló törvény megszavazásával pedig már tavaly novemberben is megvádolta a kormányon lévő pártszövetséget a Jobbik képviselője, Mirkóczki Ádám. Akkor éppen egy az EU és Izrael közötti társulási megállapodás ratifikálását, valamint a rendészeti törvény módosítását bélyegezte a haza elárulásának a jobbikos képviselő.
Vissza a gyökerekhez
A radikális reform első jele volt, hogy Pősze Lajost, a Jobbik „szakpolitikusát” decemberben először visszahívták országgyűlési képviselői tisztségéből, majd miután mandátumáról nem volt hajlandó lemondani, kizárták a pártból. A sokatmondó indoklás szerint a képviselő „eltávolodott a párt irányvonalától”. Valóban, Pősze Lajos többször kritizálta a Magyar Gárda és a Jobbik kapcsolatát, később, kizárása után pedig „rasszista káoszpártnak” nevezte és bolsevik fegyelmet emlegetett. Nem kizárt, hogy ez is közrejátszott abban, hogy a gárdát közvetlenül megválasztása után még kevésbé preferáló tiszavasvári polgármester pedig változtatott álláspontján és lapunknak legutóbb már úgy fogalmazott „mindenben támogatom és támogattam is a gárdát”.
Bár a Fidesz bírálata és a kormánykritika ezelőtt sem volt szokatlan a szélsőjobboldali ellenzéki párttól, a kormánypárt és a miniszterelnök felé ritkán engedtek el hasonló jelzőket. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint valóban volt egy kevésbé radikális, szakmai fejezete a Jobbik politikájának közvetlenül azután, hogy bekerült a parlamentbe.
Most pedig visszatérni látszik a 2008-2009-re jellemző hangnem, ám az elemző szerint nem valószínű, hogy beválik az újraradikalizálódás stratégiája. A Jobbiknak ugyanis jelenleg két rossz között kell választania: vagy szembemegy az Orbán-kormánnyal és a demokratikus értékek védelmével besodródik az MSZP mellé, vagy együttműködik a Fidesszel és így veszíti el saját karakterét, szavazóit.
Cigányozással házalnak
A politikai elemző szerint a Jobbik önmagában kicsi és gyenge párt ahhoz, hogy bevesse azokat a témákat, amelyek felülírhatnák az alkotmányozás, vagy a médiatörvény tematikáját, márpedig ezekhez a témákhoz érdemben nem igen tud hozzászólni. Az előző kormány idején jóval könnyebb volt a helyzet, hiszen akkor könnyen meglehetett lovagolni a Gyurcsány-ellenes hangulatot, ám most az Orbán-kormánnyal szemben kell pozícionálnia magát a szélsőjobboldali pártnak, hiszen a Fidesz a legnagyobb versenytársa.
Tóth Csaba úgy véli, erős a pártfegyelem a radikális párton belül, nem valószínű, hogy egy újabb Pősze-ügy bekövetkezne és látszik az is, hogy a Jobbik nagyon próbálkozik, hogy képes legyen releváns tényezőként bekapcsolódni a parlamenti viták érdemi részébe, de a saját tematikája erőltetésével ez nem lesz egyszerű. A mostani állapot ugyanis az, hogy a nagy jobboldali kormánypárt vitatkozik a baloldali és liberális nézetekkel, a szélsőjobboldali felvetéseket pedig túlnyomórészt ignorálja, az elemző szerint ráadásul igen sikeresen.
Véget érhet a stagnálás
Juhász Attila a Political Capital igazgatóhelyettese szerint viszont beválhat az irányváltás. Nem gondolja ugyanakkor, hogy a hazaárulózás ennek a váltásnak lényeges eleme. A döntő tényező sokkal inkább a cigányellenesség újbóli felerősítése. A cigánybűnözés kifejezést azonban frissíteni kell, így most a cigányok többségbe kerülésének veszélye, a demográfiai fenyegetés az új kártya.
A cigányellenesség és a Károlyi-szobor előtt történtek óta újra erősödő antiszemita vonal Juhász Attila szerint a társadalom széles rétegeihez eljut, ráadásul ide a többi parlamenti párt nem követi őket. A Fidesz a nemzeti tematikát elveheti a Jobbiktól, de ez a saját terepük marad, ráadásul egyszer már bejött, lehet rá építeni, hiszen van rá kereslet. A parlamentbe kerülés óta a radikális párt az elemző szerint egyértelműen lendületvesztést szenvedett. Ezt megállíthatja a radikalizálódás, sőt akár erősödhetnek is.
Az irányváltás okai között Juhász Attila a gárda betiltása után lendületvesztést emelte ki. Mint mondta, erősen meglátszott a betiltott szervezet kohéziós erejének hiánya. Fontos motiváció volt a váltásra az is, hogy a parlamentbe kerülés óta a Jobbik a kormány döntéseinek 60%-át támogatta, nem tudott markáns ellenzékiséget felmutatni. Ez saját táboruk számára csalódást okozott. A harmadik tényező pedig a párton belüli konfliktusok problémája, a radikális-kevésbé radikális, valamint a fővárosi-vidék szembenállás. Ezeket az ellentéteket is az irányváltással véli orvosolni a radikális párt az elemző szerint.
A kormánypárt Jobbik-politikájával kapcsolatban Juhász Attila elmondta, a Fidesznek hagyományosan az a stratégiája, hogy nem kell foglalkozni a Jobbikkal és ezen nem is nagyon változtattak. Ami a parlamentbe kerülés óta látszik, hogy a nemzeti, szimbolikus témákat a Fidesz sikeresen vitte el a Jobbik orra elől, nemzetpolitika tekintetében nem hagyott mozgásteret. A probléma a kormánypárt számára is leginkább a Jobbik cigányellenes és antiszemita tematikája, amelyre előbb-utóbb reagálnia kell. Orbán Viktor hétfői válasza az elemző szerint pont ezt tette, ráadásul világos és erőteljes elhatárolódás volt.
Ugyanakkor hozzátette, az Orbán-kormány sem úgy néz ki, mintha képes lenne hatékonyan kezelni a helyzetet. Ebben a témában is előkerülhet az a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán stratégiája a Fidesznek a szélsőséges erők kordában tartására.
