Tudomány

Ezért kétszer drágább az akácméz, mint a virágméz – szakértőket kérdeztünk

Andre Simon / Biosphoto / AFP
Andre Simon / Biosphoto / AFP
A méheknek nem számít, milyen virágról gyűjtenek, és a méhészeknek sem okoz plusz költséget az akácméz előállítása. Az ára mégis a virágméz kétszerese. Az okokról Bross Péter méhészt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét, és Kuffa Biankát, a Prima Medica dietetikusát kérdeztük. Szakértőink segítségével tisztázzuk a virágpor és nektár körüli félreértéseket, miközben bemutatjuk a méhcsalád életét és dolgos hétköznapjait.

Gyerekkoromban az akácméz egyet jelentett a nagybetűs mézzel, és ez az axióma tudat alatt felnőttként is kísér, holott nyilván tudom: annyiféle méz létezik, ahány nektárt termelő virágos növényfaj. Sőt, még annál is több. Nyilván sok magyar érez hasonlóan, hiszen hazánkban az akácméz a legnépszerűbb fajta még akkor is, ha az ára szinte szó szerint duplája a „sima” virágméznek és a legtöbb úgynevezett fajtaméznek. Ennyivel költségesebb lenne az előállítása? Netán az élettani hatása sokkal kedvezőbb?

Bármeddig eltartható energiabomba

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül, hogy

  • a mézbe a gyártási folyamat részeként jut virágpor, mint csokimikulásba a mogyoró;
  • mit jelent a fajtaméz, a virágméz és a mézharmat méz;
  • miért drágább az akácméz;
  • a méz is vegyesen fogyasztva a legértékesebb;
  • a magyar méhészek inkább méhanyának nevezik a méhkirálynőt;
  • a here remek kifejezés a lusta emberre;
  • a dolgozók kíméletlenül elbánnak a hím méhekkel;
  • a méhek télen is 20 fokra fűtik a méhanya környezetét.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik