Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amely azt mutatja, hogy „jogállam van Magyarországon”. Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. Az MSZOSZ alapkifogása az volt, hogy a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződésre alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani – mondta az elnök.
Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni, és Pataky Péter szerint erre mutat rá az AB indoklása is. A visszamenőleges hatályú különadó „nagyon nagy sérelmeket okozott volna” – mondta az MSZOSZ elnöke, kiemelve, hogy sok, „tisztességes, életutat ledolgozott munkavállalókat érintett volna”, fizikai alkalmazottakat is.
Pataky Péter szerint a 2010-ben keletkezett ilyen jellegű jövedelmeket – ha törvény és kollektív szerződés alapján kapta a munkavállaló – „továbbra sem szabadna különadóval sújtani”.
Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke ugyancsak pozitívnak nevezte a visszamenőleges hatály megsemmisítését, „reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni” – fogalmazott. A szakszervezeti konzultáció, az érdekegyeztető fórumok működtetése is sokat segítene ebben – hangsúlyozta. Gaskó hozzátette: kifogásolták a különadó mértékét, különösen azon végkielégítések esetében, amelyek a jogszabályok szerint járnak a munkavállalóknak.
Az AB pénteken hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
