Jóri András szerint az adatvédelmi biztos olyan jogvédõ intézmény élén áll, amelynek a szakmai konfliktusokat szükségszerûen vállalnia kell.
Az adatvédelmi ombudsmannal készített, a nol.hu-n vasárnap közölt interjúban Jóri András beszél arról is, hogy az nemzeti konzultáció kapcsán személyiségi jogi perekre készül.
Szerinte közte és a kabinet között az jogi természetû konfliktus, hogy a kormány milyen feltételekkel folytathat nemzeti konzultációt. Kiemeli: ez a konzultáció tulajdonképpen egy sajátos közvélemény-kutatás, s így a nyert adatokat nem kapcsolhatják össze a válaszolókkal. A jogi kérdésekben, egy jól szabályozott mechanizmus keretében, a végsõ szót a bíróság mondhatja ki – teszi hozzá, azzal, hogy a nemzeti konzultáció kapcsán majd kiderül, hogy helyesen döntött-e, amikor határozatban rendelte el a személyes adatokat tartalmazó adatbázis megsemmisítését.
Úgy véli, azt viszont már másként kell megítélni, ha a szakmai viták politikai kommunikációs térbe kerülnek. Mint mondja, ezekkel neki nincs dolga, mert nem tartja magát politikai szereplõnek. Ha a munkáját érõ megjegyzések túllépnek bizonyos határokat, megteszi a szükséges lépéseket, de kizárólag a jog biztosította keretek között – szögezi le.
Arra a felvetésre, miszerint már jelezte, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivõ, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellen személyiségi jogi pert kezdeményez, Jóri András úgy reagál: az ügyvédei dolgoznak a keresetlevél összeállításán, per még nincs.
Az adatvédelmi biztos azt mondja, jól tette, hogy nem siette el a pert. “Eddig ugyanis csak azzal sértették meg a személyiségi jogaimat, hogy a nemzeti konzultáció kapcsán kétségbe vonták a szavahihetõségemet – azt mondták, valótlanul állítom, hogy errõl a hivatalommal nem egyeztettek -, pár napja viszont a központi hivatal közleményében azt üzente nekem: célom az állami nyilvántartások jogszerû kezelésével összefüggõ közbizalom megingatása. Azt hiszem, ezzel megint túllépték a határokat” – fogalmaz.
Szerinte azzal nincs gond, ha valaki nem ért egyet az álláspontjával, s nyugodtan minõsítheti “dilettánsnak” is, mert ez nem több véleménynyilvánításnál. “Ha azonban az hangzik el, hogy az én célom egy másik állami intézménybe vetett közbizalom megrengetése, akkor nekem is lépnem kell, és majd a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza” – emeli ki.
Arra a felvetésre, miszerint az új alaptörvény elõkészítése során is sejteni lehetett, hogy az adatvédelmi ombudsmanra nem lesz szükség, hiszen a dokumentumban nem adatvédelmi biztos, hanem “sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság” szerepel, úgy válaszol: ezzel önmagában nem lenne baj, mert az EU adatvédelmi irányelvében és alapjogi chartájában szó szerint az olvasható, hogy az adatvédelemért minden országban független hatóság felel. Ez Magyarországon 2004, tehát a csatlakozás óta az adatvédelmi biztos.
Azzal kapcsolatban, hogy hivatali ideje alatt a nemzeti konzultáció ügye nem fejezõdik be, hiszen határozatát bíróság elõtt támadták meg, azt mondja: majd az új adatvédelmi hatóság lesz az alperes, ezzel a helyzet érdekes lesz, mivel a kormányfõ által jelölt, a köztársasági elnök által kinevezett hatóságvezetõnek azt a határozatot kellene megvédenie, “amelyet az õt jelölõ személy munkatársainak jogsértõ tevékenysége miatt hoztam”. “Annyiban persze nem változik semmi, hogy az ügyben a bíróságnak kell döntenie” – mondja Jóri András.
