A dohányfüst a szervezet minden részét károsítja: sejthalált vált ki, kedvezőtlen változást idéz elő az immunrendszerben, a bélflórában, és több generáción keresztül öröklődő egészségügyi veszélyeket hordoz – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.
Dr. Torzsa Péter, az intézmény Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint széles körben ismert tény, hogy a dohányzás növeli a tüdő-, a szájüregi és a gégerák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és elsődleges oka a légzési nehézségekkel járó krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD). Arról azonban kevesebben tudnak, hogy a dohányfüst gyakorlatilag a szervezet egészére negatív hatással van, számos betegség esetében komoly kockázati tényező, és erre egyre több a tudományos bizonyíték.
Ez az elektromos cigarettákra és a hevített dohánytermékekre is vonatkozik, amelyek szintén komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, ezért a legjobb döntés a dohányzás abbahagyása.
A DNS-t is károsítja a dohányzás
A kutatások arra mutatnak, hogy a dohányzás alapvető károsodásokat indít be a szervezetben: a dohányfüst egyes alkotóelemei közvetlenül károsítják a sejtek DNS-ét, és csökkentik az XPC nevű DNS-javító fehérje működését, ami különösen veszélyes. Ennek hatására az egészséges sejtek képtelenek megvédeni magukat a füst okozta károsodástól, a rákos sejtek pedig ellenállóbbá válnak. Vagyis a dohányzás egyszerre pusztítja az egészséges sejteket, és kedvez a rák kialakulásának. Emellett a cigarettafüst aktiválhat egy speciális sejthalál-mechanizmust is, különösen súlyos légúti károsodásokat okozva.
Kevésbé ismert tény, hogy a dohányzás genetikai károsodást idéz elő a petesejtek és spermiumok DNS-ében, ami növeli a vetélés és születési rendellenességek kockázatát.
Ennek hátterében olyan öröklődő módosulások állnak, amelyek hatással vannak bizonyos gének működésére, anélkül, hogy a DNS megváltozna.
Estig lehet sorolni a dohányzás káros hatásait
A dohányzás tartós átalakulásokat eredményez az immunrendszerben is. Amíg a veleszületett immunrendszerre gyakorolt hatás gyorsan elmúlik, az adaptív immunrendszert – vagyis a tanulni és emlékezni képes immunitást – érintő következmények évekig fennmaradnak. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás hatása akkor is hosszú ideig kimutatható az immunrendszerben, ha az illető már leszokott.
A dohányzásnak emellett számos egyéb negatív hatása is van az emberre, amelyeket szinte vég nélkül lehet sorolni. Egyebek mellett:
- súlyosbítja a Crohn-betegséget (bélgyulladást);
- hozzájárul a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásához;
- negatívan hat a figyelemre és a rövid távú memóriára;
- előbbre hozza a nőknél a menopauzát (változókor);
- sebezhetőbbé tesz az öregedéssel és bőrbetegségekkel szemben;
- ráncosítja a bőrt;
- növeli a halláskárosodás esélyét;
- gátolja a csontképződést;
- rontja a kalciumfelszívódást;
- csökkenti a nemi hormonok szintjét.
A dohányzás emellett a magas vérnyomás kialakulásához is hozzájárul, erről A csendes gyilkos című cikksorozatunkban részletesen beszámoltunk.
