Egyre több olyan eset érkezik az Oktatási Jogok Hivatalába, amelynek alapja, hogy a diákok nehezen választják el az internetes közösségi életüket a valós iskolai világuktól – mondta el az fn.hu-nak Aáry-Tamás Lajos. A diákok gyakran lépnek be az iskolában a mobiljukról a közösségi oldalakra, ahol akár társaikat és tanáraikat sértő, trágár megjegyzéseket terjesztenek. Nem egy iskolai verekedés köszönhető ennek. A legnagyobb problémának a biztos azt tekinti, hogy míg a gyerekek, fiatalok otthonosan mozognak a közösségi portálokon, sok felnőtt nem ismeri ezeknek az oldalaknak a veszélyeit, korlátait.
A cybertérben elkövetett erőszak, a megalázó céllal, mobiltelefonra felvett videók Nagy-Britanniában már cselekvésre késztették a hatóságokat. Ez év szeptemberétől tilos lesz bevinni az iskolákba mobilokat. Az oktatási jogok biztosa el tudja képzelni, hogy a brit példa alapján itthon is betiltsák a mobiltelefonokat az iskolákban, hiszen – mint mondta – „a Facebook nem áll meg Hegyeshalomnál”, a nyugati és hazai fiatalok egy nyelvet beszélnek, a problémák közösek.
Aáry-Tamás Lajos megerősítette Hoffmann Rózsa állítását, amely szerint hatékony intézkedésnek bizonyult, hogy bizonyos lógásszám után megvonják a diák családjától a családi pótlék egy részét. „Az adatok szerint az intézkedés hatására valóban csökkent az iskolából kimaradók száma, más kérdés azonban az így iskolában tartott diákok és tanárok viszonya” – magyarázta Aáry-Tamás. A biztos azt is elmondta, hogy a kormányváltás után az alsó tagozatban visszaállított buktatás és osztályozás miatt nem érkezett panasz a hivatalba.
Az ombudsmani hivatal 2010 beszámolójának bemutatóján elhangzott, hogy továbbra is sok olyan üggyel találkoznak, amikor a diákoktól ingyenes szolgáltatásért pénzt kér az iskola. Aáry-Tamás kiemelte, hogy továbbra is folyamatosan jelen van a közoktatásban a testi fenyítés, a fizikai agresszió, amelyben áldozat és elkövető bármely oktatási szereplő (tanár, diák, szülő) lehet. Külön ügycsoportot tesznek ki a felsőoktatásban azok a hallgatók, akik nyelvvizsga hiányában nem fejezik be felsőfokú tanulmányaikat. Ez főleg az idősebb korosztályban jelent gondot, közülük többen fordultak a nyelvvizsgakötelezettség eltörlését indítványozó kérelemmel a biztoshoz, aki ezt természetesen nem támogatja.
A biztoshoz beérkező panaszok száma 6-7 éve nem növekszik, a hivatalba évi 1500-1600 eset érkezik be. A panaszok két harmada a közoktatást, egy harmada a felsőoktatást érinti. Változás az elmúlt évekhez képest, hogy a panaszok a szülők helyett már zömében a diákoktól érkeznek, a korábbi 5 százalékhoz képest a beadványok 70 százalékát elektronikus formában nyújtják be.
Kiemelt fontosságú a sajátos nevelést igénylő gyerekek kérdése, a biztos 2011-ben több féléven keresztül átívelő társadalmi párbeszédet kezdeményez, melynek középpontjában az egészséges emberek és a fogyatékkal élők együttélése lesz.
