A közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte: az Európai Unió alapjogi chartájának a magyar alkotmányba való átültetéséről, valamint az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréről egyeztetett a Velencei Bizottság tagjaival. Hozzátette, a tárgyalást azért kezdeményezte, mert a nagy tekintélyű, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező testület iránymutatást tud adni az alkotmányozáshoz.
Az unió alapjogi chartájáról szólva elmondta, hogy mivel annak nyelvhasználata eltér a megszokottól, a jogalkotók számára problémát jelenthet átültetése egy nemzeti alkotmányba. „A magyar alkotmány, amennyiben ez a döntés születik, az első lesz a világon, amely az Európai Unió alapjogi chartáját átveszi, illetve erre alapozza az emberi jogi fejezetét” – jelentette ki.
Az Ab hatásköréről szólva elmondta: két, a szakmai közvéleményt is megosztó kérdésről egyeztettek. Az egyik az előzetes normakontroll bővítése volt, a másik az, hogy ma Magyarországon bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat egy törvény alkotmánysértőnek nyilvánítását kérve.
A Velencei Bizottság – Navracsics Tibor elmondása szerint – biztatónak találta azokat az alapelveket és intézményi megoldásokat, amelyek az új alkotmányban a tervek szerint megjelennek. A testület tagjai ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt, úgy találva, hogy „a másfél hónapos intenzív időszak az ellenzéki pártoknak okozhat kényelmetlenséget” – ismertette a miniszterelnök-helyettes, megjegyezve: egy új alkotmány megalkotásának szükségessége 1995 óta időről időre fölvetődik, így erről másfél évtizede vita folyik.
Hozzátette: az MSZP és az LMP távolmaradását az alkotmányozástól nem a rendelkezésre álló idő feszessége, hanem belpolitikai megfontolások indokolják. Mint mondta, „a baloldali ellenzék pártok merev elutasítását” annak tudja be, hogy bár az alkotmányban rögzíteni kívánt megoldások többségével egyetértenek, a politikai haszonszerzés miatt úgy gondolják, jobban megéri, ha nem vesznek részt a folyamatban, és később ezzel kampányolnak.
Navracsics Tibor ezért arra a kérte a Velencei Bizottság delegációját, hogy „mivel úgyis Schiffer Andráshoz, az LMP kiváló frakcióvezetőjéhez mennek, esetleg próbálják meg meggyőzni arról, hogy az ő jogi tudására is szükség van ahhoz, hogy egy minél jobb alkotmány szülessen Magyarországon”.
Azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja egy interjúban arról beszélt, véleménye szerint – hatáskörének tavaly novemberi korlátozása után – az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes felülvizsgálati jogkörét, Navracsics Tibor azt mondta: a kormány nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában, csak szakmai segítséget nyújt a frakcióknak.
Hozzátette: ahogy Gulyás Gergelynek, neki is van magánvéleménye erről a kérdésről, amelyet az Országgyűlésben megvitatnak és amelyről a parlament fog dönteni. „Magam is országgyűlési képviselővé, csak országgyűlési képviselővé lényegülök át az alkotmányozás vitája során” – fogalmazott.
