Gazdaság

Európa és Kína kapcsolatait normalizálhatja a Trump által indított vámháború

ean Gallup / Getty Images
ean Gallup / Getty Images
Kína exportja dinamikusan nőtt tavaszig, amíg Donald Trump nem vetett ki büntetővámokat az ázsiai országra. A kínai gazdaságot érzékeny pillanatban érték a szankciókkal felérő amerikai intézkedések, a belső kereslete ugyanis gyenge, emiatt az ott termelt árukat már eleve nehezen értékesítették a gyártók – mondta a 24.hu-nak Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője. Az amerikai büntetővámok ugyanakkor erősíthetik Kína délkelet-ázsiai pozícióit, és normalizálhatják európai kapcsolatait. Pogátsa Zoltán közgazdász pedig arról beszélt lapunknak az amerikai-kínai vámtárgyalások kapcsán, hogy Peking „ügyesen csinálja, ha vár, nem lehet ugyanis komolyan venni azt a bohóckodást, amit Trump csinál”, beszállítói láncokat nem lehet pár hét alatt újraszervezni.

A közelmúltban több olyan statisztikai adat is napvilágot látott, melyek azt jelzik, hogy változik a kínai kereskedelem fókusza: Peking az elmúlt években csökkentette az Egyesült Államoktól való függőségét, és más irányokba próbál terjeszkedni. A 2025 elején publikált adatok szerint

  • Spanyolországba már Kína exportálja a legtöbbet, nem Németország,
  • a volt francia gyarmat, az afrikai Szenegál esetében pedig Franciaországot előzte meg Kína „fő beszállítóként”,

ami jelzi azt is, hogy az EU két legnagyobb gazdasága komoly gondokkal küszködik. Azt, hogy a spanyol vagy szenegáli példa nem kiragadott, igazolja a China Daily, amely szerint Peking 170 állammal szemben javította exportteljesítményét az idei első hónapokban. A kínai külkereskedelem volumene az idén 1,7 százalékkal nőtt.

Jia Tianyong / China News Service / VCG / Getty Images Logisztikai központ Pekingben 2025. április 16-án.

Donald Trump hivatalba lépése és az ezt követően elindult vámháború első számú célpontja azonban épp Kína. Salát Gergelyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetőjét kérdeztük a várható hatásokról. Az egyetemi docens elmondta, hogy Kína az elmúlt években továbbra is fejlődött, ám ennek üteme lassult, és komoly problémák halmozódtak fel.

A belső fogyasztás gyengeségével küzdenek a leginkább a pekingi döntéshozók,

amit jelez a külkereskedelem „import oldala”: Kína behozatala drasztikusan, 8,4 százalékkal esett vissza az idei első két hónapban.

A belső fogyasztás gyengeségét a defláció is jelzi – Kínában ugyanis csökkennek az árak. 2025 januárjától márciusig 0,1 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árindex az egy évvel korábbinál, márciusban pedig februárhoz képest 0,4 százalék volt a defláció. Valójában ez pusztítóbb folyamat, mint a mérsékelt infláció. Az árcsökkenés ugyanis hosszabb távon a gazdaság alapszerkezetét roncsolja szét. A termelők, a cégek és a vállalkozók ilyenkor a saját költségeiket is alig tudják kigazdálkodni. Ha deflációs környezetben akarnak bővülni, sok esetben romlik a profitrátájuk. Ezt igazolja a kínai statisztika az ottani cégek össznyereségéről, ami jelenleg csökkenőben van.

„A kínai belső gyengeségekre rápakolt a vámháború” – mondja Salát Gergely. „Peking el akarta kerülni ezt, de az amerikaiak nem voltak hajlandók tárgyalni velük. Sőt, még azt sem árulták el Washingtonban, hogy mit kéne Pekingnek csinálnia, hogy ezt elkerülje” – folytatta a tanszékvezető, aki szerint mindez mégsem fogja „megfektetni” a kínai gazdaságot.

Az ázsiai ország ugyanis folyamatosan csökkenti a függőségét az amerikai piactól.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik