Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször tárgyalt a távközlési cégekkel és a bankokkal arról, hogy a kormány „indokolatlanul magasnak” tartja a lakossági áraikat, és „önkéntes árkorlátozást” kért, ellenkező esetben állami beavatkozást helyezett kilátásba.
Április 4-én a miniszter azt mondta, a telekom cégeknek „egy hetük van rá, hogy visszajöjjenek, ez hétfő, kedd, hogy milyen vállalásokat tudnak tenni”.
Az utolsó pillanatban lényegében minden fontos szereplő tett valamilyen önkorlátozó bejelentést. Számokban: a Telekom és a Yettel 3,7, a One pedig 3,5 százalékos emelést tervezett, vagyis teljesen vagy majdnem annyit, mint a 3,7 százalékos tavalyi infláció (amennyivel legfeljebb emelhetnek). Erről mondtak most le a cégek – emlékeztetnek a portálon.
A bankoknál szintén 3,7 százalékos lehetne az emelés, náluk az önkorlátozás nem egységes: vagy nem élnek a lehetőséggel, vagy „leakciózzák” az emelt díjat, esetleg más díjcsökkentésekkel mondanak le épp ekkora bevételről. Az OTP, a K&H, a Raiffeisen és a CIB is publikálta a lépést, de vélhetően minden nagyobb bank megteszi.
A bankoknál nem egyértelmű, hogy az inflációkövetés elengedésével a kormány megelégszik-e. A kérés ugyanis az volt, hogy a 2024. december 31-i állapotra álljanak vissza a díjak, csakhogy a kormány által drasztikusan megemelt tranzakciós illetéket a vezető bankok jellemzően 2025. január 1. és február 14. között hárították át a lakossági ügyfelekre.
Az áremelések azért voltak ebben az időszakban, mert a kormány korábban, azaz 2024-ben ezt nem engedte meg a bankoknak. Most tehát a 2024-es dátum belengetésével elvileg azt is kérheti a kabinet, hogy a bankok a tranzakciós illetékemelést is nyeljék le a lakossági ügyfeleknél.
A távközlésben és a bankoknál sem vonatkozik az önkorlátozás a céges ügyfelekre, így
Ekkor az áremelés nem közvetlenül, hanem közvetve érheti el a lakosságot, hiszen emiatt a cégek árat emelhetnek.
A bankok és telekomcégek vállalásai 2026 közepéig szólnak, vagyis az idei és a jövő évi inflációs díjemelést egyaránt a következő parlamenti választások után érvényesíthetik majd. Az időzítés legjobban a Yettel példáján látható, amelynek vállalása egyedüliként csak 2026. április végéig szól.
Ez egyben azt jelenti, hogy bárki is nyeri a választásokat,
