Németh Attila, a szakmai kollégium pszichiátriai és pszichoterápiás tagozatának vezetője erről a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) keddi, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Közölte: az OPAI megvalósíthatósági tanulmánya jól áll, információi szerint az anyagi forrás még hiányzik.
“A szándék megvan, helyszínről még végleges döntés nincs” – mondta Németh Attila, aki megerősítette: augusztus elsejétől szóló kinevezése utalhat arra, hogy a Nyírő Gyula Kórház mindebben részt vehet.
Hangsúlyozta: egy ilyen, harmadik progresszivitási szintű intézetnek a legmagasabb színvonalú betegellátást kell nyújtania, emellett kiemelt feladatai vannak az oktatás és a kutatás terén, továbbá gyógyszertani központnak kell lennie. Hozzátette, erre a feladatra vállalkozott a Nyírő Gyula Kórház vezetésére benyújtott pályázati anyagában is.
Kongatják a vészharangot
Dr. Lehóczky Pál, az MPT elnöke – egyetértve az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég kiadott, a pszichiátriai betegellátás helyzetéről sötét összképet festő jelentésével – hangsúlyozta: a szakma már régóta kongatja a vészharangot. Nem tudják elégszer hangsúlyozni a döntéshozók felé, hogy nagy szükség lenne egy magas szintű módszertani, szervezési, az idegtudományi kutatásokhoz szükséges technikai hátérrel bíró, magas szintű ellátást is magában foglaló szakmai centrumra, valamint a szociális és az egészségügyi szféra együttes fejlesztésére. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárásával ugyanis nem csupán az ágyszámok csökkentek drasztikusan, amit – „a szakma a mai napig nem tudott kiheverni” -, hanem egy olyan szakmai, módszertani, tudományos és betegellátó központ működése ért véget, ami a pszichiátria fejlesztésének egyik csúcsintézményét jelentette.
Fotók: MTI / Kollányi Péter
A kormányzat az elmúlt két évben “megmentette” a pszichiátriai járóbeteg-ellátást azáltal, hogy új finanszírozási mutatókat vezetett be, de a rendszer így is éppen csak fenntartható – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Az egyébként is alacsony aktív ágyszám tovább csökkent, amit nem kompenzál a rehabilitációs és krónikus ágyszámnövekedés. Ráadásul napjainkban több rehabilitációs intézmény bezárásának a reális réme is megjelent – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Szintén a „mostohagyerek” szerepére jutott a célkitűzéseket meghatározó Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP), amelynek kidolgozása a 2005-től 2009-ig tartott, de amiről kormányzati döntés a mai napig nem született. Az MPT bár szóbeli ígéretet kapott a kormány részéről, mely szerint megtörténhet a szakma szoros együttműködésével a LEGOP aktualizálása, és esetleges kormányprogrammá alakítása, de ez egyelőre még nem aktualizálódott.
Amikor már az orvos sem tudja…
A kapacitások zsugorodásával párhuzamosan a szakemberhiány is egyre égetőbb. Statisztikai adatok szerint „az érvényes működési engedéllyel rendelkező gyermek és ifjúságpszichiátriai szakorvosok száma a 2006. évi 151 főről a 2011. évre 127 főre csökkent, a pszichiátriai ápolók száma a 2006. évi 691 főről a 2011. évre 490 főre esett vissza.”
Manapság ugyanis már nem csupán a külföldre távozással – elsősorban a skandináv országokba -, de a belső elvándorlással (amikor egy szakember a betegellátás helyett valamely szakmai határterületen helyezkedik el) is szembe kell néznie a szakmának. Az aktív pszichiátriai orvosok száma ma Magyarországon körülbelül 6-700-ra tehető, pedig ennél jóval több szakemberre lenne szükség, különösen a gyermekek ellátásában.
Emlékek az OPNI-ból
„Magam sem tudom, hogy például 80 évesen ki fog majd engem gyógyítani?!” – mondta Németh Attila, aki szerint az időigényes tevékenységek – mint például a pszichoterápia – a humánerőforrás-hiány következtében, fokozatosan kikopnak majd a betegellátásból. Úgy véli, hamarosan eljöhet az idő, hogy pszichológusokkal kell feltölteniük a megüresedett pszichiátriai helyeket.
Naponta hét ember lesz öngyilkos
Mint arról korábban beszámoltunk, a pszichiátriai betegellátás helyzetét az Állami Számvevőszék első alkalommal vizsgálta. Az ellenőrzés a 2006. január 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakot vette alapul, és elszomorító helyzetet talált. Romló ellátási színvonal, csökkenő kapacitások, elvándorlás, romló ellátási mutatók. Ahogy az ÁSZ fogalmazott: összességében a pszichiátriai egészségügyi ellátás feltételei az intézményrendszer egésze és a betegek szempontjából is kedvezőtlenül változtak.
Dr. Molnár Károly, az MPT leendő elnöke korábban lapunknak adott interjújában elmondta: a pszichiátriai betegségek ma már népbetegségnek számítanak. Egy 2011 szeptemberében közzé tett vizsgálat szerint az európai lakosság több mint egyharmada, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében.
A pszichiátriai ellátás egyik legmarkánsabb mutatója az öngyilkosságok, illetve öngyilkossági kísérletek alakulása. Bár az öngyilkosságok száma 1985 és 2006 között 50 százalékkal csökkent, még így is magas a szuicid ráta. „A százezer lakosra vetített öngyilkosságok száma pedig ismét emelkedik, a 2010. évben már 25 fő volt. Naponta átlagosan hét ember hal meg öngyilkosság miatt” – olvasható a vizsgálatban. Párhuzamosan ezzel az öngyilkossági kísérletek száma is emelkedett, – a jelentés is megemlíti -, hogy „a 2006. évről a 2010. évre az öngyilkossági kísérletek száma 14,5 ezer főről 17 ezer főre nőtt.”
2007-ben bezárultak a kapuk
Németh Attila véleménye szerint az OPNI bezárása is összefügghet azzal, hogy míg 1985-től 2006-ig mintegy felére csökkent, azóta ismét emelkedésnek indult az öngyilkosságok száma Magyarországon. „A depressziós betegek ellátása szenvedte meg leginkább az öt évvel ezelőtti reformot. Márpedig a befejezett öngyilkosságok döntő többségének hátterében kimutathatóan a depresszió és az alkoholizmus áll” – tette hozzá a szakmai kollégium tagozati vezetője.
Lehóczky Pál szerint a magyarországi pszichiátriai ellátás mind struktúráját, mind a területi ellátottságot tekintve nagyon rossz helyzetben van. Leszögezte: az ellátás és a lelki egészség javítására hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő stratégiára van szükség.
