Szandi szereti a romantikát. Szerinte a kék szín például romantikus. Ezért is örül, hogy kék a szobája. Most ezt a helyiséget használják hálóként jegyesével, Tomival. Tomi eredeti szobája pedig a nappali, ami lila. Van bent tévé, számítógép, meg Tomi kedvenc egyiptomi képei.
Szandi és Tomi szerelmesek, novemberben tartották az eljegyzésüket. Mindketten Down-szindrómások.
A Down Alapítvány Sarokház lakóotthonában élnek, tíz társukkal. Boldogok, szeretik egymást, mindketten dolgoznak, bőrékszereket készítenek egy cégnél. Tomi azt meséli, nagyon készül Szandi születésnapjára. Hogy mit ajándékoz neki, még nem tudja. Pedig lenne egy dolog, amire a lány nagyon vágyik: egy esküvői ruha.
A házasság azonban számukra, legalábbis egyelőre, nem lehetséges. Tomi gyámság alatt van, engedély nélkül nem esküdhet. Engedély pedig nincs. Szandit – mint mondja – ez nagyon bántja, Brüsszelig is eljutott igényével, ott megígérték neki, hogy lépnek valamit az érdekükben. Ez azóta sem történt meg.
Szandit a politika is érdekli – szavazna is, ha lehetne, de Magyarországon ez sem lehetséges. Pedig több tízezer Down-szindrómást és más fogyatékkal élőt érint a kérdés. A jogi megfogalmazás szerint azok az értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek nem szavazhatnak Magyarországon, akik gondnokság (vagyis gyakorlatilag gyámság) alatt vannak. Gyámjuk nem voksolhat helyettük.
Ezzel Magyarország, ha nem is egyedülálló, de kivételes az európai államok közt, sok külföldi országban ugyanis „gondoskodás van és nem jogfosztás”. Ezeken a helyeken egy szociális segítő megtanítja a fogyatékkal élőket, hogy miként tudnak választani, és ha szükséges, el is kíséri őket.
Nálunk azonban nincs így. Annak ellenére sincs, hogy korábban Magyarország is aláírt egy ENSZ-megállapodást arról, hogy nem fosztja meg jogaiktól a fogyatékkal élőket.
Országunkban csakis az a Down-szindrómás „úszhatja meg” a jogfosztást, aki nem kerül gondnokság alá. Ez azonban nagyon nehéz, többségüket ugyanis szüleik így tudják biztonságban, hiszen ha hirtelen orvosi segítségre szorulnak vagy történik velük valami, akkor a rendőrök és az orvosok csak így intézkedhetnek egy felnőtt esetében, a szülők igényei szerint.
A Down-szindrómások szüleinek többsége legtöbb esetben, és valljuk be, érthető okokból dönt az állandó gondoskodás mellett.
Videoriport-sorozatunk első részében egy fogyatékkal élő színészpárt mutattunk be.
