Teljesen új, és mindenképp dicséretes elem a Fidesz által beterjesztett választási rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatban a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó 1992 óta fennálló mulasztásos alkotmánysértés orvoslása – írja a Political Capital blogjának vendég szakértője, Hegedűs Dániel.
Az új választójogi törvényjavaslat maximum tizenhárom kedvezményes kisebbségi mandátum betöltésére biztosít lehetőséget a 198 képviselői helyen felül. „A maximum szó hangsúlyozása fontos, ugyanis a 13-as szám ténylegesen csak szimbolikus szerepet tölt be a normaszövegben, utalva a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény által elismert, hazánkban honos tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbségre. Ha a magyar politikai elit a jelenlegi választási rendszeren belül nem tartotta megvalósíthatónak a 386 képviselőn felül vagy belül 13 nemzetiségi képviselő részvételét a törvényhozás munkájában, akkor nehezen lenne érthető, miért történhet ez meg olyan könnyű szívvel 198 országgyűlési képviselő esetében” – fogalmazott az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kutatója.
Könnyítések a kisebbségeknek
Felvetődik tehát a kérdés, hogy vajon milyen könnyítéseket tartalmaz ténylegesen a jogszabálytervezet a kedvezményes kisebbségi mandátumszerzéshez? Egyrészt a kisebbségi jelölő szervezetekre nem érvényes az ötszázalékos listás bejutási küszöb, másrészt az első mandátumukat az országos listán az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatszám (kvóciens) egyharmadáért megszerezhetik, minden továbbihoz azonban azt már nekik is újra és újra el kell érniük.
Ahhoz, hogy mindezt el tudják érni, előfeltétele egyfajta kisebbségi pártosodás, ami csak a nagyobb létszámú nemzeti és etnikai kisebbségek esetében lehet sikeres a szakértő szerint. Másrészt öt egyéni választókerületben össze kell gyűjteniük 750 ajánlószelvényt. „Tekintettel a hazai nemzeti kisebbségek diaszpórikus földrajzi elhelyezkedésére, ez a cigány, a német, a szlovák és talán a horvát kisebbség számára lenne egyáltalán – optimális esetben – teljesíthető” – véli a szakértő.
Ha sikerülne egyéni jelöltet indítani öt választókerületben, akkor jöhetne szóba az országos kisebbségi lista felállítása, ami a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosíthatja. A kisebb létszámú nemzeti és etnikai kisebbségeket azonban ab ovo kizárja az a szabály, hogy közös kisebbségi listák nem indíthatók.
Legfeljebb négynek van esélye
Hegedűs Dániel emlékeztet: ha a 2010-es első forduló részvételi adatai alapján szimulálnánk az országos listáról a kisebbségi mandátumok kiosztását, akkor a 64,38 százalékos részvétel és 5 172 222 leadott szavazat alapján az országos listán a 78 mandátum kvóciense 65 471 szavazat, ennek harmada (a kedvezményes kisebbségi mandátumhoz jutás szavazatszáma) pedig 21 823 lenne.
„Ilyen mértékű kisebbségi választói bázissal Magyarországon pedig biztosan kizárólag a cigány, talán jó eséllyel a német és esetleg a szlovák kisebbség rendelkezik. További kisebbségi mandátum megszerzésére esélye kizárólag a cigányságnak lenne, ha valami csoda folytán képes lenne egységes kisebbségi párt és lista kialakítására, valamint az etnikai alapú választási mobilizációra. Mindezek alapján úgy vélem, hogy valószínűleg 2-4 kisebbségi mandátum betöltésére nyílna lehetőség e választási szabályozás alapján, ami még semmilyen formában nem okozna erőegyensúlyi vagy elvi zavarokat 198 fős parlament munkájában” – fogalmazott a kutató a blogbejegyzésben.
Kisebbségi lista kontra pártlista
Ami elvi kérdésként nyitott marad, az a választójog kérdése. A törvényjavaslat csak a passzív választójog gyakorlását (azaz a választhatóságot) köti a kisebbségi névjegyzékbe történő felvételhez, az aktívot nem. Vagyis minden választójoggal rendelkező állampolgár szavazhatna a kisebbségi jelöltekre és listákra, míg a kisebbségekhez tartozó személyeket ténylegesen választás elé állítaná, hogy kisebbségi jelölő szervezet listájára vagy pártlistára adják le második szavazatukat, mivel a rendszer nem garantál extra szavazatot a kisebbségekhez tartozó személyeknek.
Hegedűs Dániel szerint, ha a kisebbségi országgyűlési képviselők választását nem az országgyűlési választásokkal, hanem a kisebbségi önkormányzati választásokkal kötnék össze, megvalósítható lehetne, hogy kizárólag a kisebbségi névjegyzékben szereplők élhessenek választójogukkal. „Ebben az esetben valószínűleg a jelöltállítás rendszerét át kellene dolgozni, ám a kisebbségi választók nem kényszerülnének választásra, hogy második szavazatukkal kisebbségi listát, vagy pártlistát támogassanak-e” – hangsúlyozta a szakértő.
