Orbánék kerülik az iskolát

Míg a Fidesz mind a választási programjában, mind a nemzeti konzultációs tervében látványosan kerüli az oktatás témakörét, addig a köztársasági elnök láthatóan a szívén viseli a magyar iskolák megújítását. Idén januárban jelent meg az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa-dokumentum, a Szárny és teher, amely a korrupció elleni harc mellett az oktatás megújításának hosszú távú javaslatait írja le.

Sólyom László emellett – ellentétben Orbán Viktorral – az új parlament alakuló ülésén is kiemelten fontosnak nevezte a – bölcsődétől az egyetemig, felnőttképzésig tartó – oktatási rendszer újjáépítését.

Csütörtökön e dokumentumról rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián ”Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás?” címmel. A tanácskozás nagy várakozást keltett, már csak azért is, mert ez volt az első alkalom, hogy szakmai plénum előtt nyilatkozott meg a humán tárca kijelölt minisztere, Réthelyi Miklós és az oktatásért felelős államtitkára, Hoffman Rózsa. (Ez utóbbiról még hivatalos bejelentés nem volt, de mint ő maga mondta,”úgy tűnik sok közöm lesz a humán tárcán belül az oktatáshoz”.) A szakmai nyilvánosság arra várt, hogy többet tudjon meg a leendő kormány oktatást érintő elképzeléseiről. Sok konkrétum azonban nem hangzott el ezzel kapcsolatban, és úgy látszik, a konkrét javaslatok sem igen találnak célba.

Semmilyen pénzt nem szabad sajnálni

A legfontosabb ilyen gondolatot épp Csermely Péter vetette fel, amikor kivetítette az Orbán Viktor által szorgalmazott nemzeti konzultációk témaköreit. „Egy terület minden itt ülő számára hiányzik ezek közül: az oktatás” – szögezte le, és ezért azt javasolta, hogy a kijelölt miniszterelnök vegye be a témák közé ezt is. A konferencia után Réthelyi Miklós az fn.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a javaslatot továbbítani fogja Orbán Viktor felé, de nem hiszi, hogy napirendre kerül ez a kérdés, mert „nem véletlenül döntött úgy a miniszterelnök, hogy a megjelölt területeken van szükség a konzultációkra.” Azt viszont hozzátette, hogy létezik az oktatásról nemzeti konzultáció, a csütörtöki konferencia is épp egy ilyennek tekinthető.

Sólyom László és az elnöki asztal a konferencián (fotó:mti)

A konferenciát Pálinkás József akadémiai elnök és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg. Előbbi szerint a legszélesebb körű nemzeti egyetértésre van szükség az oktatás ügyében, nem elegendő pusztán a politikai egyetértés. Pálinkás – nyilván az utóbbi időkben készült, az oktatás megújításáról szóló tanulmányokra utalva – kijelentette, hogy „elég stratégia készült már, elég sok gondolatot megbeszéltünk ezen a területen, most már cselekvésre van szükség”.

Sólyom László – az oktatást támogató laikusnak nevezve önmagát – újra kifejezte eltökéltségét e terület megújítása mellett. Mint mondta a Szárny és teher életre hívásának, az arra építő vitasorozatnak is az a célja, hogy „jelen legyünk az új kormány oktatási stratégiájának kidolgozásakor”. Leszögezte, hogy semmilyen kiadást nem szabad sajnálni az oktatás teljes rendszerének újjáépítésére. Emlékeztetett arra, hogy mindig támogatta a kistelepüléseket „abban a harcukban, hogy megtarthassák saját iskoláikat”, és kitért arra is, hogy a cigányság integrációja is csak jó iskolákkal elképzelhető. Sólyom László a kötetről szólva megjegyezte: az olyan iskolát szeretne, amelyben harmonikus és boldog emberek nőnek fel.

Nincs leértékelve az oktatás

Az elnök felszólalása után Csermely Péter ismertette a kötet főbb gondolatait (ezt korábban az fn.hu-n is összefoglalta ezért erre ezúttal nem térünk ki részletesen), megismételte, hogy az egész magyar oktatási rendszert alapjaiban kell újjáépíteni, annak toldozása-foldozása már nem elég. Óva intett azonban a gyors, átgondolatlan megoldásoktól, amik csak értékromboló, uniformizáló válaszokat hozhatnak. „Viszont 4-8-20 év alatt a változások kritikus tömegét kell végrehajtani” – szögezte le.

Erre már csak azért is szükség volna, mert sok helyről hallani, hogy a Fidesz „leértékelte az oktatást” azzal, hogy nem kapott önálló tárcát a terület. Ezzel Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrásokért felelős kijelölt miniszter nem ért egyet, sőt felszólalásában arról beszélt, hogy a leendő humánminisztérium a magyar emberek testi-lelki-szellemi egészségéért felel, s ezért egyáltalán nem baj, ha egy tárcánál van az oktatás, a sport, az egészségügy és a kultúra. Ez a „felállás” jó lehetőség az együttműködésre – mondta. „Minden erőmmel azon leszek, hogy e területek felelősei szövetségest lássanak egymásban” – ígérte meg.

Új törvények, új NAT

Réthelyi Miklós

Bár némi csalódottsággal vette tudomásul a plénum, hogy „halaszthatatlan parlamenti munkája miatt” már leendő főnöke felszólalása előtt eltávozott a teremből az oktatásért felelős államtitkárnak kiszemelt KDNP-s politikus, s egy ideig úgy volt, hogy nem is ér vissza, végül befutott, és beszélt a terveiről.

Hoffman Rózsa kifejtette többek között, hogy a Szárny és teherben leírtak 95 százalékával egyetért, ezt tükrözi a KDNP „Iskola, erkölcs, tudás” című oktatási programja is. Kijelentette, hogy szükség van a nemzeti alaptanterv reformjára, amely során ismét számba kell venni a nemzeti műveltség elemeit. „Le kell írni, hogy mi az a műveltség, amit minden egyes diáknak magába kell szívnia 12 év alatt. Ha nem írunk új NAT-ot, bűnt követünk el” – mondta. Hozzátette azonban, hogy az iskoláknak megmarad némi szakmai önállóságuk, ezt a tartalmat illetően 5-10 százalékra becsülte.

A közoktatásban különösen nagy hangsúlyt kell kapnia szerinte az erkölcsre és tudásra nevelésnek, valamint a személyiségfejlesztésnek. A pedagógiai kultúrának értékei, céljai, követelményei és visszajelzései vannak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanulókat teljesítményüktől függően dicsérni vagy büntetni kell. E nélkül nincs személyiségfejlődés – jegyezte meg. A leendő államtitkár bírálta az érettségi rendszert is, amelyen szintén változtatni akar a kormány.

100 intézkedés várható

Ugyancsak problémának nevezte, hogy megromlott a pedagógusok társadalmi megbecsültsége. Kitért arra: a pedagógusoknak olyan életszínvonalat kell biztosítani, hogy pályájuk megélhetést biztosítson számukra. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége gyenge, de az új kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy „megszűnjön az az áldatlan állapot, hogy egy pedagógus házaspár két gyermekkel nem tud megélni”. El kell érni, hogy növekedjen a pedagógusok tekintélye, hogy „a nemzet napszámosaiból a nemzet lámpásaivá váljanak”. Nem tartható az sem, hogy kizárólag írott tesztek alapján kerül be valaki a pedagógusképzésbe, feltétlenül szükséges a pályaalkalmasság mérése, és meg kell változtatni a pedagógusképzés struktúráját is – közölte.

Hoffman bírálta az utóbbi idők „diktátumok alapján történt” integrációs gyakorlatát is. Mint mondta, minden gyereknek meg kell kapnia a neki megfelelő nevelést, de erre a válasz a differenciálás. Úgy vélte, erre intézményi szinten a meglévő sokszínű iskolarendszer a válasz, mert így a gyermekek megtalálják azt az iskolatípust, amely a legjobban megfelel érdeklődésüknek és képességeiknek.

Hoffman beszédét azzal zárta, hogy hamarosan új, az oktatást érintő törvényeket terjesztenek az Országgyűlés elé, mintegy száz intézkedést terveznek bevezetni.

A gazdasági növekedés feltétele

A konferencián beszédet mondott Csapó Benő is, aki többek közt az oktatás fejlesztésében rejlő lehetőséget emelte ki. Mint korábban az fn.hu-nak is elmondta, egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány bebizonyította, hogy egy ország oktatási teljesítményének növekedése közvetlenül befolyásolja annak gazdasági növekedését. Ha például elérnénk, hogy a magyar diákok PISA-eredményei utolérné finn társaikét, akkor 584 százalékos növekedést érne el az ország.

Az utóbbi másfél évtizedben a tanulói eredmények nem változtak, néhány területen kicsit romlottak. Pedig az oktatás fejlesztésének elhanyagolása mérhetetlen hátrányokat okozott eddig is és okozna ezentúl is az országnak – szögezte le az oktatáskutató.